Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI- Nosilci bakelj. 1985-ben jött ki következő kötete Hóvágy címmel, Gálics István készített hozzá illusztrációkat. Péntek Imre48, a kötet recenzense a következőképpen méltatta: '’Szúnyogh Sándor újabb kötete feltétlen nyeresége a muramenti magyar nyelvű irodalomnak. Bár nem tükröződik benne az a tartalmi és formai izgatott világirodalmi tájékozódás (konkrét költészet, vizuális szövegirodalom), mint a Halicánumi üzenet című kötetében - mégis egy igényes, egyenletes színvonalú versanyaggal jelentkezett a szerző. Eszköztelenségével, »minimalista« szövegformálásával, lényegre koncentráló megoldásaival szervesen kapcsolódik a magyar lírai törekvések neoexpresszionista áramlataihoz.” 1987-ben gyermekverskötetet adott ki Virágköszöntő címmel a muraszombati Pomurska založba és az újvidéki Forum könyvkiadó közös gondozásában.1990-ben a Slovensko madžarski slovar družbene politične terminologije = Szlovén-magyar társadalom-politikai műszótárral jelentkezett a muraszombati Zavod za časopoisno in radijsko dejavnost jóvoltából. A Halicanumi rapszódia: válogatott versek 1963- 1989 címmel Újvidéken a Forum Kiadónál 1991-ben Szúnyogh Sándor utolsó verseskötete lett. Hat ciklus található benne: Szívfény, Tavaszvárás, Pannon rekviem, Halicanumi rapszódia. Ősök ösvényein és a Versen túl. A három évtized verseiből származó válogatás, ahogy maga a költő irta a kötet fülszövegében, a körülötte levő világ vetületei, úgyszólván közvetlenül tükrözik élményvilágát. A versírás az ő számára mindig egy külön világot , egyfajta menekvést jelentett. A benne lerakodó gondok, remények és álmok összességét, a társadalmi ellentmondások visszatükröződését rejtették magukban verssorai. Szúnyogh a közéletben is képekben gondolkodott, és végtelenül boldogította egy-egy jól sikerült megfogalmazás. Utolsó gondolatait a költészetről a következőképpen fogalmazta meg: „Úgy vélem, hogy még mindig nem írtam meg igazából a magam versét, de bízom benne, hogy egyszer sikerül. E válogatás összességében talán mégis tükrözi a muravidéki ember életét, érzéseit, küzdelmeit.” Muravidéki kincsesláda : gyermekjátékok és népmesék címmel 1997-ben néprajzi ihletésű művet tett le az asztalra. M. Kozár Mária, a kötet recenzense erről így írt: „A Muravidéki kincsesládának három fiókja van. Az elsőben a Szúnyogh Sándor által az 1980-as években Alsó- és Felsőlakosban, Gyertyánosban és Dobronakon Gömbös Annától, Vörös Máriától, Bazsika Ilonkától gyűjtött kiolvasókat és gyermekjátékokat találjuk. Az eredeti gyűjtésen alapuló szövegek - irodalmi nyelven, helyi táj szókkal színezve - első ízben kerülnek közlésre. A második fiókban olvashatók a már publikált muravidéki mesék irodalmi nyelven, a harmadikban pedig nyelvjárásban.” A könyv írásos formában közvetíti azt a gazdag néprajzi kincset, gyermekjátékokat és népmeséket, amelyek által a magyar szó is megmaradhat e tá-48 Péntek Imre: Szúnyogh Sándor: Hóvágy. Murska Sobota, Pomurska založba, 1985. Fülszöveg. 129
