Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI kézfogás reményében jött létre. Ezúttal az ausztriai Karintiában élő szlovén kisebbség írói és a Szlovéniában élő ugyancsak kisebbségi státuszban lévő magyar költők mutatkoztak be szlovén és magyar nyelven. A közös kiadvány, amelyben Szálkái Kanyó Leona is szerepelt verseivel, a nemzetiségi írók találkozóján született meg, amelyet a karintiai szlovén szervezetek évente rendeztek meg, s amely a maga nemében a térség egyetlen ilyen jellegű találkozója volt a 70-es években. A muravidéki írókat Báti Zsuzsa, Bence Lajos, Szálkái Kanyó Leona, Szúnyogh Sándor és Varga József képviselték az antológiában. Az Összhang sok tanulsággal szolgált a muravidéki magyar költőknek is. Különösen a versekhez csatolt önvallomásokból derült fény az Ausztriában élő szlovén kisebbségi írók társadalmi helyzetére. Ez példa értékű volt, hiszen az anyaországi pénzből, tehát szlovéniai támogatással is jelentek meg köteteik, sőt közülük egyesek még a Szlovén írószövetség tagjai is lehettek. A muravidéki magyar költők ezzel szemben rosszabb helyzetben voltak a művek kiadását tekintve, és az anyaországtól sem kaptak anyagi támogatást. Szálkái Kanyó Leona ilyen körülmények közt csatlakozott a muravidéki magyar költőkhöz és írókhoz. Ebben az időszakban a szlovéniai magyar irodalom létezését már nem lehetett letagadni, hiszen nagy előrelépés történt a szervezés, illetve az erőket összefogó csoporttá való szerveződés irányában is. Szálkái Kanyó Leona magyar költővé érett Szlovénia nyugati csücskében, Nova Goricán, habár ez a város messze esett Vajdaságtól, ahol egy tömbben éltek a magyarok, és nem kellett volna nyelvi elszigeteltségben élnie, ha sorsa nem veti meszsze a szülőföldjétől. A muravidéki magyar költőkhöz és írókhoz is megtalálta az útját, de sajnos túl későn. Dr. Varga Józseffel, Báti Zsuzsával, Szúnyogh Sándorral így is tartotta a kapcsolatot, ő volt Varga József Pásztortüzek című gyermekverskötetének a recenzense is, és a kötetben méltatta Varga József verseit. Sz. Kanyó Leonának több mint tíz kötete jelent meg élete során. Életformaként élte meg az írói, költői sorsot, amely az ő számára sokszor kesernyés volt, hiszen a titói rendszer a volt Jugoszláviában megkülönböztette őt a többi írótól és költőtől. írói tevékenysége miatt, amelyet Nyugat-Európában, főleg Münchenben fejtett ki, elítélték, és egy évre be is börtönözték a Vajdaságban. írói és költői arcéle arra utal, hogy szenvedő költő volt, aki kereste a kiutat az emberi lét útvesztőiből. Ő volt az a költő, aki erkölcsi kérdéseket boncolgatott verseiben, és bírálta a lesüllyedt, lealjasult világot, ahogy ő fejezte ezt ki verseiben: fenyői tüskéi alá húzódott csendes bölcsességével. Művei • Tűzijáték, versek, karcolatok. München, 1973. • Egy nyár a Bükkösön. München, 1974. 118
