Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI GÁBOR Zoltán (Lendva, Lendava, 1922 - ), képzőművész, esszéíró, művészeti szakíró. 1922-ben született Lendván. Az általános iskolát itt végezte, majd 1939 és 1941 között a zágrábi, 1941 és 1944 között pedig a budapesti Iparművészeti Középiskolába járt. 1949-ben a zágrábi Képzőművészeti Akadémián tanul, ott szerez oklevelet is. 1951-ben a zágrábi Képzőművészeti Akadémián elnyeri a magiszteri fokozatot 1951-ben és 1952-ben a zágrábi tanítóképzőben tanít, 1952 és 1953 között Párizsban festészetéből él. 1954-től 1956-ig Zágrábban gimnáziumi tanár. 1956 őszén Bécsben tartózkodik mint szabad művész. 1957- től 1961-ig a zágrábi Bábszínház igazgatóhelyettese volt, majd 1961-től 1962-ig szabadúszó művész Zágrábban. 1962-től 1989-ig, nyugdíjaztatásáig a zágrábi vrabéei Pszichiátriai Klinika képzőművészeti terápiával foglalkozó munkatársa volt. Ebben az időben több mint 60 könyvet illusztrált. Tagja, majd titkára volt a Horvát Képzőművészek Egyesületének. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává fogadta Budapesten. Képei megtekinthetők Európa számos országában, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Libanonban. A lendvai születésű festőművészek között különleges személyiség, jelenleg Zágrábban él. Stílusa is egyedi, nem tart rokonságot más művészek stílusával. Életszemlélete, világnézete épp olyan rokontalan, mint stílusa, de mint ember humánus és rokonszenves. Művészete is szimbolikus, de megmarad a realista talajon. Freskói már évtizede díszítik Lendva jelentős intézményeit. Gábor Zoltán prózai műveket, elbeszéléseket, karcolatokat, képzőművészeti esszéket és tanulmányokat is írt. Nemzetközi kapcsolatokat tartott fenn Zágráb és Budapest között, mivel 1962-től 1966-ig a Horvát Képzőművészeti Egyesület főtitkára volt. így számtalan hazai és külföldi művésszel ismerkedett meg, tartotta velük a kapcsolatot. Gábor Zoltán tagja a Szlovéniai Magyar írók Társaságának, a Horvátországi Képzőművészek Egyesületének, és alapító tagja a horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaságnak. Barátait többnyire a művészszférából választotta, így erősen kötődik a Muravidékhez, az itt élő festőművészekhez, írókhoz és költőkhöz is. 100