Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
Bevezető gondolatok egy monográfiához
Bevezető gondolatok egy monográfiához regionális tájnyelv valamelyikéhez kötődő csoportként határozható meg. A szerző a kis közösség jövőjéről elmondja: léte a politikai érdekvédelem által biztosított és jellegében is kulturális közösségnek tekinthető, területileg erősen behatárolt, de a pozitív diszkrimináció jóvoltából működőképes kulturális autonómiát élvez. Jövőjét illetőleg azonban az entitás nem rendelkezik olyan szilárd, identitás tekintetében szuverén kulturális jegyekkel, hogy az asszimilációnak és globalizációnak hosszú távon is ellent tudjon állni. A rövid ismertetőkkel kiegészített jegyzék a történelem- és a nyelvtudománynak, valamint a szótárirodalomnak és a könyvtárügynek is külön fejezetet szentel, bemutatva a tudományszervezésben és annak népszerűsítésében igen jelentős szerepet vállaló, egyesületi szerepkörben tevékenykedő Muravidéki Magyar Tudományos Társaságot. Külön fejezetben foglalkozik az anyaországi és az összmagyar szervezeteknek a muravidéki könyvek kiadásában vállalt szerepével, a szlovéniai magyar könyvek kiadását felvállaló muravidéki szlovén és magyar kiadókkal, valamint azokkal a magyarországi kiadókkal, támogatókkal és egyesületekkel, amelyek muravidéki szerzők műveinek megjelentetését, népszerűsítését és terjesztését vállalták (Pro Pannónia, Krúdy Gyula Irodalmi Kör, Muravidék Baráti Kör stb.). Külön fejezet tárgyát képezi továbbá a muravidéki könyvillusztrátorok és tipográfusok szokatlanul terjedelmes bemutatása, az utána kötelező nacionáléval és a szerzők műveinek jegyzékével. A kiadványok mennyiségi vonatkozásairól, valamint műfaj szerinti megoszlásukról a tájékozódást színes grafikonok szemléltetik. A szlovéniai magyar sajtó története 1945-2004-ig című fejezet elsősorban az 1958 óta e név alatt megjelenő, Népújság című hetilap mennyiségiminőségi változásaira, valamint az olvasottsági mutatókra figyel. A lap csaknem fél évszázados fejlődését - derül ki a korszakonkénti elemzésből - gyakran jellemezték hullámvölgyek. Nagy volt a minőségi ingadozás az egyes korok nyelvi-újságíróiadottságbeli és technikai-grafikai szintjét illetőleg. A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet megalakulásával (1993) kivált az időközben privatizáción átesett Muraszombati Tájékoztatási Vállalat kötelékeiből, s az újságírói autonómia követelménye szerint független utat kezdett járni. Az új szerkesztőség felállásával az alapító, a muravidéki magyar önkormányzat (MMÖNK) jóváhagyásával a nemzeti és a történelmi tudat ápolása és az objektív tájékoztatás, valamint a határon túli magyarokkal való kulturális és gazdasági-informatikai kapcsolatépítés is fontos eleme lett az új szerkesztői koncepciónak. A szerző a lap mellékleteként 7
