Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 12. Internálások

származó telepeseknek meg kell hagyni a földterületet, azoknak viszont, akik a tengermellékről és más, távolabbi vidékről jöttek a Lendva-vidékre, ugyancsak biztosítani kell némi megélhetési lehetőséget. A helybéli magyarok közül ezt többen ellenezték, majd a hatalommal együttműködve megállapodtak a kitelepítésről. Sajnos - nyilatkozta az interjúalany - a háború után volt, aki annak lett az áldozata, hogy a kitelepítés előkészítésénél a hatóságokkal együttműködött. A szlovénok ugyanis pontosan tudták, kik foglaltak állást velük szemben. Egy másik visszaemlékező (Bíró József) „tiszta lelkiismerettel” állította, hogy a telepesek kitelepítése, Sárvárra hurcolása megdöbbentette a magyar embereket is. A magyar lakosságban véleménye szerint nem volt semmilyen soviniszta, revansra törekvő szándék. Annak természetesen örültek, hogy földet kaptak, a szlovén emberekkel szemben azonban nem

Élelemosztás a sárvári internálótáborban. Forrás: Valenčič, Slavko: Internacijsko taborišče Sárvár. GP .Pomurski tisk” Murska Sobota, 1992.

voltak ellenségesek. Az eseményről a muravidéki magyar lakosság körében alig tudtak valamit. Azokat a szlovénokat telepítették ki szerinte 1942 júniusában, akiknek a magyar törvények szerint nem volt magyar állampolgársága, tehát 1919 előtt sem ők, sem hozzátartozóik nem éltek a történelmi Magyarország területén. Interjúalanyunk úgy tudja, hogy a kitelepítésre kiszemelt személyek eladhatták ingóságaikat az érdeklődő helybelieknek.132

A kitelepítettek egyike (Vidič Jože), aki az eseményt gyermekként élte meg, elmondta, hogy ő a környezetében azt hallotta, azért voltak kitelepítve Alsólendva vidékéről, mert egy magyar földesúr birtokán telepedtek le a két világháború között, és nem helybeliek voltak, hanem Szlovénia más vidékéről kerültek a Mura

132) Göncz László: Egy peremvidék hírmondói, 19. és 44. p.

88