Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 10. A megszilárdítás szellemében

Nándor polgármestert választották, aki az alakuló gyűlésen a tisztikar nevében teljes támogatásról biztosította a leventéket.

Ez alkalommal magáról a leventemozgalomról általánosan csupán annyit tartunk fontosnak megemlíteni, hogy a tárgyalt korszakban Magyarország fontos ifjúsági szervezete volt a leventeszervezet. Az intézmény célját általában a fiatalság katonás szellemű nevelésében és hasznos foglalkoztatásában állapították meg. Leventének kellett lennie minden 12-23 év közötti életkorú ifjúnak, hacsak nem teljesített már 23 éves életkoráig katonai szolgálatot. A leventekötelezettséget egyébként Magyarországon már 1920 óta törvény szabályozta, majd az 1938/11. törvénycikk (honvédelmi törvény) még az addiginál is határozottabban előírta a magyar levente kötelességeit. A II. világháború időszakában a levente gyakorlatilag katonának számított, kötelességeit katonás fegyelemmel kellett teljesítenie.110

A muraszombatihoz hasonlóan Alsólendván is megalakult a leventeegyesület, és elnökének egyhangúlag Küronya Jenő polgári iskolai igazgatót választották. Alsólendván a járási leventeparancsnok Láng György volt.111 Az egyik egykori levente elmondta, hogy az alsólendvai leventeszervezet létrejötte után - 1941 őszétől - ő is rendszeresen reszt vett annak foglalkozásain. Mindig pénteken délután volt a leventeotthon udvarán a gyülekező, majd énekszóval végigvonultak a város főutcáján a labdarúgópályára. Ott különböző katonai előkészületek voltak, illetve némi elméleti tanulás (megtanulták például a rendfokozatokat), azonban említésre méltó politikai előadásokról nem tudott beszámolni a visszaemlékező, ugyanis véleménye szerint olyanok nem voltak. Hangsúlyozta azonban, hogy az egész felkészülésnek erős oroszellenes jellege volt, ami az akkori időszak hangulatának megfelelt. A Lendva-környéki fiatalok a különböző II. világháborús harci eseményekről főleg a Magyar Futár című lapból értesültek.112

A háború Magyarországot egyre súlyosabb politikai és gazdasági helyzetbe sodorta. A különböző megszorítások 1942 elején már a lakosság jelentős rétegeit érintették. Egyéb utasítások mellett sajtó útján is felhívták a muravidéki lakosság figyelmét, hogy a kormány ismételten elfogadott határozata értelmében a húsnapokra szóló korlátozások a Muravidéken is érvényesek. A korlátozásnak az volt a lényege, hogy kedden, szerdán és pénteken nem szabadott semmiféle húst kiszolgáltatni. A

110) MeV, 1942. január 9-én, XXXVI. évf., 2. szám, 1. p.

111) MéV, Muraszombat, 1942. február 6-án, XXXVI. évf., 6. szám, 4. p.

112) Mélyinterjú Háncs Ferenccel, 2002. december 24. - tárolva az MNMI hanganyagtárában. Továbbá: Göncz László: Egy peremvidék hírmondói, 243-244. p.

80