Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
I. Bevezető
Bevezető Aligha akad a távolabbi és a közelebbi múlt elemzése szempontjából fontos történelmi esemény, amelynek minősítését legalább részben ne határozta volna meg a tárgyalt korszak ideológiai és politikai hangulata. A ma Szlovéniához tartozó Mura menti területre ez a különböző történelmi korszakokra vonatkoztatva kiemelten igaz, különösképpen azonban a 20. század sajátos történései keretében zajló II. világháborús eseményekre. Ilyen vonatkozásban jogos a kötet címében szereplő fogalompáros, amely szerint az 1941-45-ös időszakban a Muravidék esetében felszabadulásról vagy megszállásról célszerűbb-e beszélni? A válasz - nagyon leegyszerűsítve - attól függ, hogy kinek a szemszögéből vizsgáljuk a kérdést. Amennyiben külső tényezők - pl. háborúkat lezáró békeszerződések vagy más, kevésbé racionális politikai döntések - befolyásolják egy tájegység hovatartozását, kapcsolatrendszerének alakulását a szélesebb földrajzi régión belül, általában nézeteltérések merülhetnek fel a megtörtént politikai események megítélését, valamint a tágabb térségen belüli integrálódás különböző vonatkozásait illetően. Ha a két világháború közötti időszakban negatívan megkülönböztetett és sanyargatott Mura mentén élő magyar lakosság látóköréből tekintünk az eseményekre, akkor 1941 tavasza, valamint az utána következő négy esztendő felszabadulásként értelmezhető. Ezt az álláspontot a korabeli események, a különböző visszacsatolási ünnepségek és megnyilatkozások egyértelműen bizonyítják. Hasonló jelenség állapítható meg akkor is, ha a trianoni határ másik oldaláról, azaz a két világháború közötti Zala és Vas megyék szemszögéből tekintünk a korabeli eseményekre. Az említett két megye törvényhatósági testületéi, különböző egyesületei és társadalma általában a muravidéki magyarsággal együtt örömmámorban élte meg az 1941. esztendő tavaszi hónapjait. 5
