Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 9. A kommunista mozgalom kibontakozásának korai időszaka
és mindenkit, aki bármilyen formában rokonszenvezett vagy lojális volt a magyar államhoz. Azonban amennyiben szem előtt tartjuk, hogy a Muravidék lakossága - amely a két világháború közötti időszakban mindössze két évtizedet élt a délszláv államban - 1941-ben még nagyon erősen kötődött és számos szállal fűződött az egykori hazájához, a számukra felszabadulásként megélt esemény után, tekintet nélkül nyelvi kötődésükre vagy származásukra, a magyar társadalomba próbáltak meg beilleszkedni. Objektíve őket ezért elítélni aligha lehetett, illetve legfeljebb csak politikai indítékból, hiszen a Mura mentén élő lakosság döntő többsége közismerten erős hungarusz-tudatú volt, és az abból származó kötődést a két világháború közötti időszak legfeljebb csak megrendítette, azonban azt semmiképpen sem szüntette meg bennük. A pártaktivisták Alsólendva környékén is próbálkoztak a toborzással, a magyarság körében leginkább Vlaj Lajos volt tevékeny, azonban különösebb eredménnyel a kezdeményezés a magyarok lakta településeken nem járt. A magyarellenes mozgalom szempontjából 1941 szeptemberében a Muravidéken is kiéleződött a helyzet. A csendőrség határozott akciókat szervezett a különböző ellenállási és szabotázsakciókban részvevők elfogása érdekében. Szeptember 27-én mintegy hatvan feltételezett páraktivistát, illetve azok támogatóit letartóztatták. A következő napokban további razziákra került sor. A szombathelyi III. hadtest parancsnoksága a Muraközben és a Muravidéken előfordult gyújtogatások és partizántevékenység miatt kezdeményezett csapatintézkedéseinek jóváhagyását kérte 1941. október 7-én a vezérkari főnöktől, ami utal a helyzet súlyára. A kérelmezés indoklásaként a hadtestparancsnok jelentette, hogy különösen a Muravidéken az általános európai szláv komintern front tevékenysége szabotázscselekményekben jelentkezett (szérűskertek felgyújtása, távbeszélő-vezetékek elvágása). Ezért a Muravidéken lévő alakulatok kihelyezésének fenntartására tényleges szükség mutatkozott.103 A kommunista mozgalom vezetőinek leleplezése, likvidálása szempontjából fontos volt Kardos Jenő október 10-én bekövetkezett elfogása. Kardost a nyomozószervek arra kényszerítették, hogy aprólékosan beszámoljon a mozgalom szervezettségéről, tevékenységéről és vezetőiről. A nála talált iratanyagból következtettek arra, hogy október 18-án a mozgalom vezetőinek a találkozására kerül sor. A találkozót ténylegesen megszervezték és annak helyszínét a csendőrség titokban körülvette. A mura103) A szombathelyi III. hadtest parancsnoksága a Muraközben előfordult gyújtogatások és partizántevékenység miatt tett csapatintézkedéseinek jóváhagyását kéri a vezérkar főnökétől In. H-M részvétele., 157. p; Megjelölt forrás: HL Vkf. 1. oszt. 6418/eln. 76
