Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 7. Zala megye Törvényhatósági Bizottságának küzdelme a Muraközért
meg kell maradnia... Ha Horvátországhoz barátságot akarunk szőni, keresse azt az új állam, és ha keresi, mi szívesen viszonozzuk, kereskedelmi szerződés keretében, anyagiakban tegyük, de ne elidegeníthetetlen javakban. Nincs ma magyar földön senki, aki egyetlen tapodtat, egyetlen lelket odaajándékozni, elcserélni jogosítva volna. Az ezeréves ország és vármegye hűséget kíván a Muraköztől. A Muraköz a két évtizedes rabsága idején ragyogóan hűségesnek találtatott. Vajon hűségéért a kormány és a vármegye cserben hagyhatja-e? Revíziós mozgalmaink komolyságán rést nem üthetünk, az ország-rendezés kezdetén magunk ellenében egy lemondással a legborzalmasabb fegyvert ki nem szolgáltathatjuk.” Pehm József nagy lelkesedéssel fogadott vitaindító beszéde után a közgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy „a Muraközt a megye integráns részének tartja és arról soha le nem mond”, amiről a kormányzót, a miniszterelnököt, az Országgyűlés mindkét házának elnökét, a belügy- és a honvédelmi minisztert értesítették. Amint már a korábbiakban is utaltunk rá, azokban a napokban, hetekben - a Bánáttal együtt -a Muraköz kérdése Magyarország legfelsőbb politikai és katonai köreit is erősen foglalkoztatta. Mellőzve e kérdés mélyebb elemzését, megállapíthatjuk, hogy nehéz volt bel- és külpolitikai szempontból egyaránt megnyugtató álláspontra helyezkedni, hiszen már a magyar bevonulással kapcsolatosan is érződött a bizonytalanság, ami a Jugoszlávia elleni hadba lépés ügyében tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésen (1941. április 10.) észlelhető volt. A bevonulást illetően akkor valószínűleg Werth Henrik gyalogsági tábornoknak, a honvédvezérkar főnökének a véleménye meghatározó volt, aki a Muraközbe történő bevonulás mellett érvelt.75 A kérdést illetően - a német hadvezetés mellett - a német diplomácia álláspontja is rendkívül fontos volt, ezért Sztójay nagykövet többször is tárgyalt a kérdésről a német külügyminisztérium vezetőivel. Az egyik beszélgetésből kiderül, hogy Bárdossy miniszterelnök Muraköz kérdésében kész volt az önálló horvát állammal „baráti tárgyalásokat” kezdeni.76 Erről, amint úgyszintén utaltunk már rá, a magyar minisztertanács is 1941. április 13-án tárgyalt, és akkor még - bizonyos feltételek, főleg a vasúti forgalomban követelt kedvezmények fejében - egyebek mellett úgy határozott, hogy „a Muraközre szuverenitásunk elvileg fenntartandó, azonban a terület teljes igazgatását akár meghatározott hosszabb időre, akár időtar75) Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) - Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1941. április 10. 76) Sztójay Döme berlini magyar követ jelentése a M. Kir. Külügyminisztériumnak a németek álláspontjáról a jugoszláv-magyar szerződéssel kapcsolatban. In. H-M részvétele, 15. p., megjelölt forrás: Országos Levéltár (OL) K 63-Küm.pol. 1941 16/7 6878. Gépelt, eredeti 63
