Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 7. Zala megye Törvényhatósági Bizottságának küzdelme a Muraközért

meg kell maradnia... Ha Horvátországhoz barátságot akarunk szőni, keresse azt az új állam, és ha keresi, mi szívesen viszonozzuk, kereskedelmi szerződés kereté­ben, anyagiakban tegyük, de ne elidegeníthetetlen javakban. Nincs ma magyar földön senki, aki egyetlen tapodtat, egyetlen lelket odaajándékozni, elcserélni jogosítva volna. Az ezeréves ország és vármegye hűséget kíván a Muraköztől. A Muraköz a két évtizedes rabsága idején ragyogóan hűségesnek találtatott. Vajon hűségéért a kormány és a vármegye cserben hagyhatja-e? Revíziós mozgalmaink komolyságán rést nem üthetünk, az ország-rendezés kezdetén magunk ellenében egy lemondással a legborzalmasabb fegyvert ki nem szolgáltathatjuk.” Pehm József nagy lelkesedéssel fogadott vitaindító beszéde után a közgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy „a Muraközt a megye integráns részének tartja és arról soha le nem mond”, amiről a kormányzót, a miniszterelnököt, az Ország­­gyűlés mindkét házának elnökét, a belügy- és a honvédelmi minisztert értesítették. Amint már a korábbiakban is utaltunk rá, azokban a napokban, hetekben - a Bánáttal együtt -a Muraköz kérdése Magyarország legfelsőbb politikai és katonai köreit is erősen foglalkoztatta. Mellőzve e kérdés mélyebb elemzését, megállapít­hatjuk, hogy nehéz volt bel- és külpolitikai szempontból egyaránt megnyugtató ál­láspontra helyezkedni, hiszen már a magyar bevonulással kapcsolatosan is érző­dött a bizonytalanság, ami a Jugoszlávia elleni hadba lépés ügyében tartott rendkí­vüli minisztertanácsi ülésen (1941. április 10.) észlelhető volt. A bevonulást illető­en akkor valószínűleg Werth Henrik gyalogsági tábornoknak, a honvédvezérkar főnökének a véleménye meghatározó volt, aki a Muraközbe történő bevonulás mellett érvelt.75 A kérdést illetően - a német hadvezetés mellett - a német diplomá­cia álláspontja is rendkívül fontos volt, ezért Sztójay nagykövet többször is tárgyalt a kérdésről a német külügyminisztérium vezetőivel. Az egyik beszélgetésből kide­rül, hogy Bárdossy miniszterelnök Muraköz kérdésében kész volt az önálló horvát állammal „baráti tárgyalásokat” kezdeni.76 Erről, amint úgyszintén utaltunk már rá, a magyar minisztertanács is 1941. április 13-án tárgyalt, és akkor még - bizonyos feltételek, főleg a vasúti forgalomban követelt kedvezmények fejében - egyebek mellett úgy határozott, hogy „a Muraközre szuverenitásunk elvileg fenntartandó, azonban a terület teljes igazgatását akár meghatározott hosszabb időre, akár időtar­75) Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) - Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1941. április 10. 76) Sztójay Döme berlini magyar követ jelentése a M. Kir. Külügyminisztériumnak a németek álláspontjáról a jugoszláv-magyar szerződéssel kapcsolatban. In. H-M részvétele, 15. p., megjelölt forrás: Országos Levél­tár (OL) K 63-Küm.pol. 1941 16/7 6878. Gépelt, eredeti 63

Next

/
Thumbnails
Contents