Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 6. A "vend-magyar" elmélet

nemzetiségeknél történt, ahol a világháborút megelő­zően kifejlődött nemzetiségi öntudat a saját nemzeti államukban, mint utódállamokban még inkább kifej­lődhetett. A vend nép különleges helyet foglal el Ma­gyarország nem magyar nyelvű népei között, mert nem csak lélekben érzi magát magyarnak, hanem a magyar nyelvet is megtanulta, vagy meg akarja tanulni, rész­ben a testvéri összetartozás érzéséből, részben gazda­sági szükségszerűségből. A vend nép túlnyomó nagy többsége az iskolai oktatást is magyar nyelven óhajt­ja, az iskolákban a vend nyelv tanítását feleslegesnek és megnehezítőnek tartja, ezért idegenkedik tőle. Amennyiben a kormányzat ennek ellenére szükséges­nek tartja a vend nyelvtan kiadását, a bizottság en­nek szűkre méretezését javasolja. Ezzel szemben fon­tosnak tartaná vend nyelven megírt népies magyar nyelvgyakorló könyv szerkesztését és kiadását...” A választmány a fenti határozathoz és annak ma­gyarázatához további javaslatokat fogadott el. javasol­ták a kormánynak - a muravidéki nép kívánságára hivatkozva -, hogy a muravidé­ki középiskolákban a tanítás nyelve teljesen magyar legyen és a „vend” nyelvet (a muravidéki szlovén tájszólást) mint szabadon választható idegen nyelvet tanítsák. Továbbá javasolták, hogy a muraszombati állami gimnáziumban a vend tagozat már a következő tanévtől szűnjön meg, mert annak „csak a tanuló ifjúság vallja kárát, mivel hiányos nyelvtudással nem tud elhelyezkedni a magyar életben és tanulmá­nyait főiskolán sem tudja folytatni”. Az elemi iskolára vonatkozóan azt javasolták, hogy ott is „színmagyar nyelven” tanítsanak, a szlovén tájszólást pedig csak mint kiegészítő nyelvet alkalmazzák.68 A meghozott döntéseknek azért volt nagy súlya, mert az ún. nyelvbizottság­ban, valamint a VMKE Választmányában a tárgyalt időszak legbefolyásosabb Mu­raszombati járási, illetve muravidéki egyéniségei és szakemberei tevékenykedtek. A szlovén-magyar ellentét a Muravidéken az 1943. év derekán egyre nagyobb arányokat öltött. A hatalom a „vend származásra” játszott rá, amit a szlovéntól telje-68) MéV, 1943. március 12-én, XXXVII. évf., 11. szám, 1. p. Pável Ágoston, a szlovén-magyar szellemi kapcsolatok kiváló egyé­nisége, kiemelkedő nyelvész és irodalmár utolsó tablófotója az 1940-es évekből. Forrás: Dr. Simon Endréné Pável Judit családi gyűjteménye. 55

Next

/
Thumbnails
Contents