Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 6. A "vend-magyar" elmélet
dott cikk között muravidéki szlovén tájszólásban, azaz vend nyelven is jelentek meg írások.62 A vitáról későbbi visszaemlékezéseiben Camplin Iván, nyugalmazott plébános elmesélte személyes véleményét, korabeli magatartását. Camplin a harmincas évek derekán az irodalmi szlovén nyelv mellett bontott zászlót, amit azzal magyarázott, hogy ily módon is állást kívánt foglalni a Mura menti szláv lakosságnak a szlovén nemzethez tartozása kérdésében az ún. vend teóriával szemben.63 A Muraszombat és Vidéke hetilap 1942. július 10-i száma „És mégis élnek vendek...” címmel közölt vezércikket ifj. Szász Ernő, a lap szerkesztője tollából. Az írásra azért szükséges odafigyelni, mert az Élet című szépirodalmi és tudományos hetilapban Novák Vilmos cikkére reagált a szlovén-vend vita tárgyában. Novák a Muravidéken élő, szláv nyelven beszélő népcsoportot szlovénnak minősítette, és állítását különböző magyarázatokkal alá is támasztotta. Szász Ernő ellenvetései viszont elsősorban a Mikola-féle vend-elméleten alapultak, és elsősorban az ezeréves magyar-vend együttélés elleni támadásnak fogta fel Novák érveléseit. A „vitának”, amelyben Szász keményen megfenyegette Novákot, vitathatatlanul politikai indítékai voltak. Novák számára kevésbé volt elfogadható a Muravidéknek, illetve az ott élő szlovén származású közösségnek a magyar fennhatóság alá kerülése 1941 után, ezért a téves vend-elmélet ellen erélyesen tiltakozott. A korabeli muravidéki magyar hatalmi elitnek főleg a szlovénok lakta vidék esetében rendszeresen visszatérő vesszőparipája volt a vend-elmélet elhintése. Bizonygatásaikban elmentek egészen addig, amint azt Hartner különböző felszólalásaiban többször is érzékelhetjük, hogy nem vend (vagy szláv, illetve szlovén) kisebbségről, hanem vendül beszélő magyarokról beszéltek. Attól függetlenül, hogy a muravidéki szláv lakosság a tárgyalt korszakban (de Trianon előtt még inkább) egyértelműen a magyar értékrendszerhez kötődött, és a többség vitathatatlanul hungarusz-tudatú volt, az erőteljesen magyarosító törekvéseket szolgáló vend-elmélet nagyon ártott a térség etnikai állapotának, valamint negatív következményei voltak a későbbi események szempontjából is. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy a másik (szlovén) oldal rendszerint elhallgatta a közösség erős magyar kötődését és értelmi-érzelmi ragaszkodását Magyarországhoz (különösképpen az 1918- 19-es időszakban).64 62) Mév. 1942. október 16.; 42. szám, 3. p. 63) Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. 49-50. p. 64) MéV, 1942. július 10-én, XXXVI. évf., 28. szám, 1-2. p. 52
