Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 5. A katonai közigazgatás időszakának hangulata, eseményei

amelyet az ásványolaj-érdekeltségek kérdésében 1941. május 30-án Budapesten kötöttek meg. A megállapodás bizalmas jegyzőkönyve szerint a magyar kormány a jugoszláv kormány által német társaságoknak adott ásványolaj-koncessziós jo­gokat - amennyiben ezek a koncessziók a Magyarországhoz visszakerült terület­re is kiterjedtek - elismerte, és annak megfelelően új koncessziós szerződéseket kötött az érintett német társaságokkal. A Muraköz és a Mura-sziget korábbi ma­­gyar-jugoszláv határig terjedő területére vonatkozóan német társaságoknak ki­adott szerződések helyett a magyar kormány ásványolaj-kitermelési koncessziót adott valamelyik német társaságnak. A térség tekintetében a koncessziós szerző­dések megkötésénél fontos megemlíteni a magyar kormány által kifejezett irány­elveket, amelyek szerint ha az új források feltárása hátrányosan befolyásolná a lispei és a lovászi olajterületek termelését, akkor az esetleges termeléskiesést a német koncessziótulajdonos természetben volt köteles pótolni. A magyar kormány azt az óhaját is kifejezte, hogy Németország bocsásson Magyarország rendelkezé­sére egy fúrókészletet a Lovászi területén végzendő ásványolaj-kutatások céljá­ra.56 Érdekességként említjük, hogy a katonai igazgatás alatt az egykori jugoszláv rendszámú járművek csak a járási katonai parancsnok engedélyével, valamint „MA­GYAR” felirattal ellátva közlekedhettek. Ellenkező esetben a szabálysértőknek je­lentős büntetéssel és a jármű elkobzásával kellett számolni. A Muraszombati járásban minden ún. külföldi állampolgárt, aki április 16-a után érkezett a járás területére, be kellett jelenteni a járási katonai parancsnoknál, mert ellenkező esetben akár az internálás veszélye is fenyegette őket.57 A MÁV hivatalos jelentése szerint 1941. június 9-ével helyreállt a vasúti sze­mélyforgalom Lendvahosszúfalu, azaz Hosszúfalu és Rédics, illetve Zalaegerszeg között. Naponta három vonat közlekedett a két település között mindkét irányban, és Rédicsről közvetlen csatlakozás állt az utasok rendelkezésére Zalaegerszeg irá­nyában. Váratott azonban még magára az Alsólendva és Csáktornya közötti vonal helyreállítása, valamint a teherforgalom megindítása.58 Muraszombatot és környékét csupán néhány hónappal a visszacsatolás után úgyszintén gyorsvonati csatlakozással kapcsolták be a magyarországi vasúti vérke-56) A német és a magyar kormány titkos gazdasági megállapodása az ásványolaj-érdekeltségek kérdésében In. H-M részvétele, 102. p. 57) MéV, 1941. június 6-án. XXXV. évf., 3. szám, 6. p. 58) ZmÚ. 1941. június 11., 2. p. 46

Next

/
Thumbnails
Contents