Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 5. A katonai közigazgatás időszakának hangulata, eseményei

ispánnal az élen. Az ünnepség keretében Pehm József pápai prelátus, a későbbiekben Mindszenty néven közismertté vált mártír-hercegprímás tábori misét celebrált és alkalmi szentbeszédet mondott. Muravidéki szlovén tájszólásban Winter György tábori esperes szólt az egybegyűltekhez. Az ünnepi rendezvényen Szép József kántortanító mondott megnyitóbeszédet, amelyben hangsúlyozta a magyar lakosság sanyargatott sorsát a két világháború közötti időszakban. Azt követően az ünnepi műsorban többen közreműködtek, majd a himnusszal záródó rendezvény után kezdetét vette a díszfelvonulás, amelyben részt vett az ún. lovasbandérium, a zenekar, a honvédség, a rokkantak, a tűzharcosok, a leventék és a cserkészek, a magyar viseletbe öltözött lánycsoport, a tűzoltók, a kerékpárosok, a települések képviselői stb. A délután során pedig térzenét szerveztek, valamint sor került a zalaegerszegi MOVE és az Alsólendva csapatai közötti labdarúgó-mérkőzésre.43

Horthy Miklós kormányzó Alsólendva és a járás lakosságának 1941. május 17-ei keltezésű levelében megköszönte hazafiságát, ami válasz volt egy, a város, illetve a járás vezetősége részéről a kormányzónak korábban, közvetlenül a visszacsatolás után eljuttatott táviratára.44

A Hősök Napján, 1941. május 25-én a Magyarországhoz visszacsatolt hetési falvak zarándoklatára került sor a gáborjánházi templomhoz.45 A rendezvényt a göntérházi Bencze Ádámné szervezte, aki az említett templomban „könnyekig megható, szép hálaadó imát mondott a Szűzanya oltára előtt, hogy a felszabadulás boldog örömében részesülhettek”. Göntérházáról, Kámaházáról, Radamosból, Zsitkócból, Bánutáról és Hídvégről a sajtóközlemény szerint hétszáz zarándok érkezett Gáborjánházára. Már a Bödeházán felállított díszkapunál várták őket a helybéliek Nemes István plébános vezetésével, ahol Gaál Pál és Gaál Ilona a göntérháziak, Soós Irma pedig a kámaháziak nevében mondott köszöntőt.46

A gáborjánházi, felemelő élményt nyújtó rendezvénytől valószínűleg eltérő lehetett a hasonló alkalomból, tehát a Hősök Napja tiszteletére megrendezett cserencsóci rendezvény. A megyei sajtó ugyan bensőséges ünnepségről számolt be, amelyen hazafias (magyar jellegű) hangulat volt, azonban a közlemény valósághűsége - ismerve az említett település nemzetiségi összetételét és erős szlovén kötődését -43) ZmÚ. 1941. május 12., 1-2. p.

44) ZmÚ. 1941. június 13., 1. p.

45) A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot az 1920-as évek elején építették a Hetés Magyarországon maradt településeinek a hívei, mivel a dobronaki anyatemplom a délszláv államhoz került.

46) ZmÚ. 1941. május 28., 2. p.

39