Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 5. A közösségi élet eseményei, fontosabb jellemzői 1941 után
Murabeszterce (Bistrica) község helyzetére, tevékenységeire is fény derül. Az említett esztendő áprilisában a helybeli képviselő-testület mintegy 12, addig használhatatlan híd megjavítása mellett döntött, 600 pengő összértékben (1942/1364). Úgyszintén - mivel új épületre erejükből nem futotta - az addig is meglévő hullakamra teljes felújítása mellett döntöttek 500 pengő értékben (1942/1368). Az említett jegyzőkönyvből arról is tudomást szerzünk, hogy 1941. október 1-jével Murabeszterce kivált a cserencsóci körjegyzőségből és önálló nagyközséggé alakult át. Már 1941. október 2- án megállapodtak a két érintett fél képviselői arról, hogy az addig közös cserencsóci körjegyzői irodában lévő bútorokat és felszereléseket, valamint a különböző nyomtatványokat és irodaszereket fele-fele arányban kettéosztják. Megosztatlan maradt azonban a páncélszekrény (amelyet 1936-ban vásároltak 800 pengő értékben) és az 1938-ban épített és felszerelt hídmérleg (annak költségei 2.500 pengőnyi összegre rúgtak). A két község utólag abban állapodott meg, hogy Cserencsóc község köteles az említett ingóságok fejében Murabesztercének 650 pengőt fizetni, mégpedig az 1942- es évben 350-et és a következő esztendőben 300-at (1942/1367). A hetési települések közül Gáborjánháza, Bödeháza, Szíjártóháza és Radamos községek képviselő-testületei 1942. május 25-26-án megállapodtak abban, hogy az építendő községháza és jegyzői lakás építési költségeihez az adóalap arányában az adott községet terhelő összeg erejéig hozzájárulnak. Mivel azonban a lakosság anyagi terheket nem tudott vállalni, az elöljáróságot arra kötelezték, hogy a szükséges összeg fedezése céljából kölcsönt vegyenek fel, aminek visszafizetéséről a költségvetés tervezésekor gondoskodjanak. Két település, Göntérháza és Hídvég képviselő-testületei viszont a Gáborjánházán tervezett községháza és jegyzői lakás építéséhez nem járultak hozzá.470 Bakónak (Bukovnica) község képviselő-testülete 1942. április 2-i ülésén örömmel és köszönettel vette tudomásul, hogy a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárult egytanerős állami elemi iskola létrehozásához a faluban (hasonló létesítményre állítólag már 50 esztendeje vártak). A dologi berendezés költségeinek biztosítását a képviselő-testület felvállalta, és a legszükségesebb beszerzéseket Puhán János községbíró elvégezte. Ettől függetlenül a dologi kiadások mennyiségét, valamint az arra vonatkozó összeget illetően bizonyos félreértés, illetve nézeteltérés keletkezett a falusi vezetőség és a megyei törvényhatósági testület között.471 470) ZML - Zala megye törvényhatósági kisgyűlésének 1942. július 8-i jegyzőkönyve (668; 1942/1530) 471) ZML - Zala vármegye törvényhatósági kisgyülése 1942. október 14-i ülésének jegyzőkönyve (687) 253
