Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 5. A közösségi élet eseményei, fontosabb jellemzői 1941 után

egyébként 1942 tavaszán, mint a MÉP területi vezetője és országgyűlési képviselő, számos muravidéki települést meglátogatott. Csendlakon (Tišina) kijelentette, hogy „a Muravidéken húzódó országhatár végleges és azon nem történhetik semmiféle változtatás”. Továbbá felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy amennyiben árdrágítás-gyanús ügyet észlelnek (amire abban az időszakban jócskán akadt példa), azonnal tegyenek jelentést. Tótkeresztúron (Križevci) a szarvasmarha-állomány feljavítására tett ígéretet, míg Domonkosfán - ahol egyébként az evangélikus templom előtti téren árvalányhajas sapkában fogadták a leventék és díszruhában a tűzoltók - az utak javítását és az 1918 előtt működött postaügynökség visszaállítását helyeselte460

Az alsólendvai Evangélikus Nőegylet - Skalics Sándor, Láposi Kornélia és Tompa Miklós rendezésében - 1941. április 11-én és 12-én sikeresen bemutatta az „Érik a búzakalász” című igényes előadást. Mivel 1933 óta a nőegylet magyar nyelvű színielőadást nem mutathatott be, a műsort nagy érdeklődés előzte meg. A sajtó külön is kiemelte Dobosics Józsefné, Vukán Irénke, Király József, valamint Rózsai Lajos és Rózsai Rezső alakítását. Fontos megjegyezni, hogy a nőszereplők a vidéken még a 19. században is rendszeresen használt pacsát viselték (a pacsa a Lendvavidéki és hetési parasztasszonyok fejkötője volt).461

A Muraszombati járásban egy évvel a Magyarországhoz történő visszacsatolás után jónak minősítették az úthálózat állapotát, valamint a közlekedési lehetőségeket, mivel Nagykanizsával, Csáktornyával, Alsólendvával és Szentgotthárddal több autóbuszjárat révén az említett város és környéke össze volt kapcsolva. A járás egyetlen fehér foltjának e tekintetben az Urdomb (Fokovci)-Pártosfalva-Magyarszombatfa szakaszt említették. Az említett települések, illetve a szűkebb környék lakossága már napi egy autóbuszjárattal is nagyon beérte volna, ezért nagy reményeket fűztek a térségbeli utak karbantartásához, valamint állandó autóbuszjáratok létesítéséhez462

Magyarország számos városához, településéhez hasonlóan Muraszombatban is megalakult 1942 júniusában az Önkéntes Női Honvédelmi Munkaszolgálat, amelynek helyi megbízott vezetője Hartner Nándorné volt.463

A megyei kisgyűlés 1942. május 13-i ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Alsólendva képviselő-testülete 1942. március 13-án a járási fertőtlenítőgép költsé-460) MéV, 1942. április 24-én, XXXVI. ez//., 17. szám, 2. p.

461) MéV, 1942. április 24-én, XXXVI. évf., 17. szám, 5. p.

462) MéV, 1942. május 5-én, XXXVI. évf., 23. szám, 3. p.

463) MéV, 1942. június 19-én, XXXVI. évf., 25. szám, 1. p.

250