Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 5. A közösségi élet eseményei, fontosabb jellemzői 1941 után

Az ún. őshonos muravidékiek és a „csonka országból” betelepültek közötti ellentétekre, valamint a nehézségek megszüntetésének a szükségszerűségére utal a Muraszombat és Vidéke című hetilap 1942. február 27-i számának a vezércikke. Hasonló jellegű feszültségek, természetesen más szereplőkkel, már a két világháború között is felvetődtek, amikor különböző régiókból származó szlovén hivatalnokok és telepesek kerültek a Muravidékre. Az ilyen állapot valamennyire jellemző volt a II. világháború időszakára is, mert különben a Mura Sport Egylet közgyűlésén - állítólag erélyes hangnemben - nem hangzottak volna el erre utaló megjegyzések. A sportegylet közgyűlése egyébként is nagy figyelmet keltett, mert a Mura, amint már utaltunk rá, a jugoszláv időszakban a magyarság egyik fellegvárának számított, és az egyletnek a visszacsatolás után még fontosabb szerepe volt. A nehéz gazdasági problémákkal küszködő egyesületnek a város és a járás szinte teljes tisztikara támogatást ígért.455

Az Alsólendvai Járási Közművelődési Egyesület szervezésében - Horváth Sándor tanító rendezésében - bemutatták a Ludas Matyi című színdarabot. A szereplők között - a sajtóvisszhangból ítélve - különösen nagyot alakított Gaál Manci, Háry István és Erményi István.

Muravidék-szerte 1942-ben nagyszabású ünnepségeket szerveztek március 15-e tiszteletére. Muraszombatban a gimnáziumban volt az első ünnepély, majd a központi rendezvényre a városi Szabadság téren került sor, amelyen Mórocz Imre községi főjegyző mondott ünnepi beszédet magyar nyelven, Törnár Ede gimnáziumigazgató pedig muravidéki szlovén nyelvjárásban. Muraszombat többi iskolájában is voltak ünnepségek. A Muraszombati járásban a sajtó nagy jelentőséget tulajdonított a csendlaki megemlékezésnek is.

Az ifjúság részére Alsólendván is külön szerveztek ünnepélyt, amelyen Nagy János polgári iskolai tanár volt az ünnepi szónok. A rendezvény keretében a szegényebb sorsú tanulóknak kiosztották a kultuszminiszter által adományozott 4830 pengő segélyt. A központi városi rendezvényen Küronya Jenő polgári iskolai igazgató mondott ünnepi beszédet, aki egyebek mellett hangsúlyozta, hogy „Alsólendván mindig magyar szívek dobogtak, a szláv uralom nem tudta elnémítani a gyermekek ajkán a magyar szót, nem tudta kiölni a magyar haza iránti szeretetet semmiféle eszközzel”. A műsorokban számos fiatal szavaló közreműködött (Küronya Tercsiké, Apáthy Mária, Berke Edit, Hajós Ferike, Kosztric Gyurka, Kepe Lajos, Halász Má455) MéV, 1942. február 27-én, XXXVI. évf., 9. szám, 1. p.

248