Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 4. A nemzeti-nyelvi ellentétek konkrét példája
Harangozó esperes által levezényelt titkos szavazás eredményére, majd levelét a következőképpen folytatta: „Tekintettel arra, hogy a mai kül- és belpolitikai helyzetben kormányzatunknak minden törekvése az, hogy a nemzetiségi vidékeken türelmet gyakoroljon, és a lehetőségekhez képest kerülje a dissonanciát kiváltó mozzanatokat, jelen körülmények között épp magyar szempontból nem tartom kívánatosnak és aktuálisnak az emléktábla kicserélésének kérdését.”421 Jerič esperessel is nagyon röviden közölte, hogy az emléktábla kicserélését az adott körülmények közt nem tartotta kívánatosnak.422 A kérdés azonban mindezek után még nem zárult le. A Műemlékek Országos Bizottsága a turniščei körjegyző kérvényét továbbküldte az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácshoz, amely azzal kapcsolatosan 1944. március 18-i keltezéssel pozitív véleményt fogalmazott meg. A levélben javasolták, hogy az új emléktáblák szövegét hasábosán magyar és „vend” nyelven kellene vésetni. Magyarázatként viszont megjegyezték, hogy a Mura mentén élő szlovénok („vendség”) nem a gáj-féle írásmódot használják, azt ugyanis csak a jugoszláv megszállás alatt vezették be a vidéken, és ennek alapján indokoltnak tartották a változtatást.423 Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács pozitív véleménye új lendületet adott az emléktábla szövegét megváltoztatni kívánó csoportnak, ezért Fehér József körjegyző ismételten levelet intézett az akkorra már kinevezett új szombathelyi megyéspüspökhöz, Kovács Sándorhoz, és kérte tőle az egyházi hatóság engedélyének minél gyorsabb kibocsátását. Kérését Fehér körjegyző a következőkkel indokolta meg: „... Hangsúlyoznom kell, hogy az emléktáblák felállítói a kiszerelés ellen nem tettek észrevételt. Zala vármegye kisgyűlése 1944. február 9-én tartott gyűlésén jóváhagyta a bántornyai körjegyzőség négy községének azt a véghatározatát, hogy a templommal szemben fekvő községi telekre országzászlóval kapcsolatos hősi emlékművet állít. A hősi emlékműre vend nyelven lesznek a hősi halottak nevei felvésve, nem engedhető meg tehát, hogy a műemlék templom falán a bántornyai fárához tartozó községek hősi halottainak neve a vend nyelv meghamisításával szlovénul írva díszelegjen. A bántornyai körjegyzőség és a fára népe vend és azt kívánja az érdekeltségi ülés jegyzőkönyvének kivonata szerint is, hogy a hősök neve vendül legyen megörökítve. Ki kell jelentenem, hogy nemzetiségi vidékünkön éppen a nemzetiségi nyelv fenntartását célozza az az eljárás, amely a szlovén nyelvű emléktáblát el akarja távolítani a vend 421) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 2208/944 (3) 422) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 2615/943 423) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 2208/944 (4) 239