Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet
ákban tevékenykedő papok kérdésében számos változás következett be, amiről Galambos a következőképpen tett jelentést: „Alsólendván Excellenciád óhaja szerint Zvér István lett adminisztrátor, Belatincra pedig Skrabán János ment, Murarévre az ifj. Berdén került vissza. Lendvavásárhelyen (Dobronakon - a szerző megjegyz.) Camplin Iván, Kebeleszentmártonban Jerics Mihály lett adminisztrátor. Szukics helyzete bizonytalan, de még inkább Hermán Nándoré, akit a marburgi püspök úr aligha fog átvenni, de Zágrábba sem veszik vissza. Fickót rövid időre elfogták. A visszatérő papságból 12 ment át a marburgi egyházmegye üres helyeire. A marburgi püspök úr Zvér úrnak, aki mindvégig marburgi egyházmegyés volt, egyházmegyéjében akart helyet adni, de amikor megtudta, hogy Excellenciádnak kifejezett óhaja volt, hogy ő Alsólendvára kerüljön, azonnal elállóit szándékától.” Az idézett részből pontosan kiderül, hogy a muravidéki plébániák tekintetében a maribori püspökség a tárgyalt időszakban közvetlenül nem rendelkezett. A Galambos-féle jelentésből néhány egyéb kérdésre is történt utalás. A plébános megállapította, hogy az egyház helyzete és a hatalom birtokosaival való viszony akkor a Muravidéken jó volt, mindenképpen jobb, mint közvetlenül a hatalomváltást követően. Ezt egyebek mellett annak tulajdonította, hogy a maribori püspök a partizánmozgalommal szemben óvatos álláspontra helyezkedett a német uralom idején (tehát nem fordult azzal szembe), ami nyilván befolyásolta, hogy a háború után a hatalom nem zaklatta különösképpen az egyházmegyét. Egyébként az összehasonlítás miatt megemlítette, hogy a zágrábi érseket átmenetileg elfogták egy korábbi körlevele miatt, és kiszabadítása érdekében maga Tito járt el. A ljubljanai püspöknek azonban menekülnie kellett. Jellemző volt, hogy a partizánok azokból a német papokból is, akik a háború időszakában Németországból érkeztek kisegítőbe a maribori egyházmegyébe, némelyiket meghagyták a helyén. Egyébként Galambos arról is beszámolt, hogy a Muravidéken oroszok akkor már nem voltak, csak jugoszláv partizánok (Maribor vidékén szerinte egyáltalán nem voltak, mert a várost és környékét a partizánok foglalták vissza). A város egyébként romokban hevert, azonban a háború alatt a németek által újjáépített hidakat a partizánoknak sikerült a felrobbantástól megmenteni. A beszámolóból kiderül, hogy Alsólendván Zvér István adminisztrátor megérkezése óta javult a helyzet, hiszen két magyar mise volt a két szlovén mise mellett.406 406) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie 1266/945 (518.) 227
