Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet

titkár közölte a katonai parancsnoksággal, hogy az idegen állampolgárságú lelkészeket (2 fő) és az apácákat (4 fő) - akik 1918. október 31-e után jöttek a Muravidékre - felszólította, hogy záros határidőn belül hagyják el a vidéket, és térjenek vissza „eredeti hazájukba”.

Ezt követően bizonyára több tárgyalásra és egyeztetésre került sor az adott kérdést illetően, amelyek során a püspöki adminisztráció elállhatott Jerič Ivan kiutasításától. Jerič ugyanis - a püspöki titkárnak egy 1941. május 29-i levelére hivatkozva - június 2-án arról tájékoztatta a püspökség vezetőségét, hogy az általa irányított esperesség területén 3 olyan lelkész volt akkoriban, akik Stájerországból származtak (Zadravec Matija cserencsóci plébános, Prah Miksa cserencsóci káplán és Fajdiga Alajos belatinci káplán). Jerič továbbá azt közölte feletteseivel, hogy mivel szülőföldjükön az említettekre üldözés várna, az érintettek Magyarországon szeretnének maradni. Meg is kérte a püspököt, hogy kérésük érdekében járjon közbe. Indoklásként a továbbiakban megjegyezte, hogy „ezt követeli tőlünk a felebaráti és oltártestvéri szeretet és a kölcsönös igazság is. Strausz, Volper, Bednarik, Csárics, Horváth, Foky, Csacsics, Vadovics és Krantz lelkész urak is mind itt maradtak, mikor a jugoszláv hatóságok átvették a vidéket.” Jerič magyarázkodásával az 1919- es állapotra utalt.

Hogy mennyire befolyásolta Grősz püspököt Jerič levele, és mennyire más szempontok voltak számára mérvadók az említett kérdés rendezését illetően, csak találgathatjuk, azonban 1941. június 17-én levelet írt a járási katonai parancsnokságnak Alsólendvára, amelyben kérte az említett járás katonai vezetőségét, hogy a három, június 25-i hatállyal kiutasított személy kérdésében (Zadravec, Prah és Fajdiga) legyen türelmes addig, míg állami szinten nem jár el a kérdés végleges rendezése tárgyában. A püspök arra is utalt, hogy amennyiben sikerül az érintetteket megnyerni a magyar állam részére, az a lakosság hangulatát is kedvezően befolyásolná.368

A visszacsatolást követő hetekben a szombathelyi püspöki hivatalnál többen jelentkeztek szolgálatra azon papok közül, akik a Muravidékről származtak, szlovén iskolákat végeztek és a politikai változások időszakában a németek által megszállt, ún. délstájeri részen voltak alkalmazásban. Grősz megyéspüspök - a püspöki titkár 1941. június 2-án kelt levele értelmében - a kislippai (Lipa) születésű Zver István (később több évtizeden át alsólendvai plébános) és a Battyánfalváról (Rakičan) származó Rainer János esetében kilátásba helyezte felvételüket a szom368) Szombathelyi Püspöki Levéltár. Acta cancellarie 1377/41.

205