Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 2. 2. Az oktatás helyzete a polgári közigazgatás időszakában

ismertetni a magyar történelemmel, földrajzzal, állampolgári kötelezettségekkel, a magyar elemi iskolai oktatás rend- és módszerével, a magyar irodalommal és nyelvvel, egyszóval: a magyar élettel és lélekkel, a magyar szellem örök alkotásaival, nagy értékeivel, a magyar földdel és a történeti múlttal.” Az első alkalommal az 55 tanító részére az előadások nyelve a magyar volt, míg a második turnusban - amikor 91-en voltak jelen - szlovén, azaz muravidéki szlovén tájszólásban és horvát nyelven zajlottak az előadások. Rhosóczy Rezső tanügyi előadó, a tanfolyam vezetője a továbbképzést rendkívül sikeresnek értékelte.328

Az újonnan kezdődő tanévben, 1941-ben a tanítóság az iskolákban erőteljesen a „magyar életre” való felkészülést helyezte előtérbe. A muraszombati középiskolákban, ahol túlsúlyban voltak a környékbeli településekről ott tanuló, szlovén anyanyelvű fiatalok, a diákok feltehetően a nyelvi és egyéb változások szempontjából eltérő „fogadtatásban” részesültek. Erről a Muraszombat és Vidéke című hetilapban kevésbé olvashatunk, azonban a muraszombati polgári leányiskola esetében a hetilap arról számolt be, hogy a szülők nagy lelkesedéssel fogadták az igazgatónő javaslatát, amely szerint a leányok sötétkék Bocskai ruhában járjanak iskolába. Kovács Margit igazgatóasszony arra is ösztönözte a szülőket, hogy gyermekeikkel lehetőleg beszéljenek otthon magyarul, hogy megkönnyítsék számukra a tanulást.329

Szüts István Vas megyei főispán 1941. október 6-án megbeszélést folytatott a Muraszombati járás főszolgabírói hivatalában az őrihodosi, muraréti, szentbíbori, tiborfalvi és muraszombati iskolák megépítéséről. A tárgyaláson szó esett a közélelmezés biztosításáról is.330

Muraszombat község képviselő-testülete 1941. november 20-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a község új főjegyzője, Mórocz Imre is jelen volt. A rendkívüli közgyűlésre azért került sor, hogy a muraszombati tanügyi kirendeltség javaslata alapján az építés alatt álló, 21 tantermes elemi iskola épületét a község ingyenesen engedje át a gimnázium céljára. A vita során a község vezetősége ismertette, hogy az épületet saját erőből felépíteni nem tudják, mert a befejezéshez még mintegy 350 ezer pengőre volt szükség. Hartner Nándor polgármester azt javasolta, hogy a képviselő-testület egy hónap után újabb gyűlést tartson, és azon határozzák el, hogy az építés alatt álló elemi iskola épületét és a hozzá tartozó telket a magyar Kincstárnak díjmentesen átengedik, azzal a kikötéssel, hogy az épület teljes egészé328) MéV, 1941. szeptember 26-án, XXXV. évf., 19. szám, 4. p.

329) MéV, 1941. október 24-én, XXXV. évf., 23. szám, 2. p.

330) MéV, 1941. október 10-én, XXXV. évf., 21. szám, 1. p.

193