Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 1. Előzmények és a német katonai megszállás

Bizonyos értelemben a Jugoszlávia iránti magyar revíziós követelést illetően volt „kibúvó” a szerződésben. Még ha az I. cikk ki is mondta a két állam közötti állandó béke és örökös barátság fennállását, a II. cikk már úgy fogalmazott, hogy a szerződő felek szükség szerint tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik. A magyar diplomácia néhány befolyásos képviselője ezt a tárgyalt korszakban úgy értelmezte - amint az Sztójay Döme berlini magyar követ gróf Csáky István külügyminiszterhez intézett leveléből is kiderül -, hogy a szerződéssel Magyarország a Jugoszlávia felé való revízióról nem mond le.6 A Mura menti térségre vonatkozó politikai helyzet a következő hetekben, hónapokban nagyon gyorsan változott.

Horthy Miklós kormányzó 1941. március 28-án levelet írt Hitlernek, amelyben megköszönte neki, hogy egy nappal korábban a magyar nagykövettel folytatott megbeszélésen kilátásba helyezte a legmagasabb szintű magyar-német katonai kapcsolatfelvételt és a magyar revíziós törekvések megvalósítását Jugoszláviával szemben.7

A Jugoszláv Királyság teljes politikai és katonai összeomlása, valamint az 1941. április 6-án bekövetkezett német támadás ismét megváltoztatta a muravidéki magyarok hangulatát. Fontos megemlíteni, hogy a német inváziót követően úgyszintén némi csalódás volt tapasztalható a magyar ajkú és a Magyarországgal szimpatizáló muravidéki lakosság körében, hiszen - amint azt számos interjúalany kifejtette - ők a magyarokat várták.8 Azonban ahhoz sem fér kétség, hogy másképpen gondolkodók is voltak. Példa erre a rendkívül gazdag és befolyásos muraszombati húsgyáros, egykori jugoszláv képviselőházi küldött, Benkó (vagy Benkő, illetve Benko)9 József feltételezett magatartásformája, akit a háború végén azzal vádolt a

6) Sztójay Döme berlini magyar követ jelentése a M. Kir. Külügyminisztériumnak a németek álláspontjáról a jugoszláv-magyar szerződéssel kapcsolatban. In. Horthy-Magyarország részvétele jugoszlávia megtámadásában és megszállásában 1941-1945, Dokumentumgyűjtemény. Főszerkesztők: Dr. Liptai Ervin vezérőrnagy és Fabijan Trgo altábornagy - Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986. (a továbbiakban: H-M részvétele) 15.; megjelölt forrás: Országos Levéltár (OL) K 63-Küm.pol. 1941 16/7 6878. Gépelt, eredeti

7) Horthy Miklós levele Hitlerhez a magyar Kormánynak Jugoszláviával szemben támasztott igényeiről és a német-magyar katonai együttműködésrőL In. H-M részvétele. 19 p.; megjelölt forrás: OL Horthy Miklós kabinetirodája, II. c. 10. Gépelt német nyelvű fogalmazvány.

8) Hangszalagra rögzített beszélgetések a tárgyalt korszakról a következő személyekkel: Madarász Pálné, Bíró József, Pojbics Károly, Háncs Ferenc, Károlyi Elza, Varga Sándor stb. (a hangszalagokat a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet őrzi). Időközben a beszélgetések szerkesztett változata Egy peremvidék hírmondói címmel könyv formájában is megjelent, így több esetben arra hivatkozunk.

9) Benkó József neve különböző forrásokban eltérően szerepel. Szlovén nyelvi környezetben általában a „Benko ” verzió szerepel, magyar szövegekben, jegyzékeken és jegyzőkönyvekben pedig leginkább a „Benkó" változat fordul elő, de a „Benkő" használati forma is megtalálható (pl.: a húsgyárról készült szórólapon is). E tanulmánykötetben leginkább a „Benkó" változatot használjuk.

13