Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 19. A háború utolsó hónapjai
Mura déli oldalára, Muraszerdahely térségébe rendelték. Ugyanakkor az addig Szentkozmadombját tartó német csapatok is megkezdték az intenzív visszavonulást. Április 3-án - a hadsereg-parancsnokságtól kapott tájékoztatás alapján - a Szent László hadosztály parancsnoksága úgy határozott, hogy az állomány zöme a muraszerdahelyi Mura-hídon átvonul a muraközi oldalra, a gyorsan mozgó egységekkel pedig Felsőbeszterce (Gornja Bistrica) - Adorjánfalva (Odranci) vonalban elfoglalt hídfőállásban a nyugatról előrenyomuló ellenséggel szemben biztosítja az alsóbesztercei (Dolnja Bistrica) komphelyet. A döntést befolyásolta, hogy a parancsnokság az egész hadosztály összevonását a Murától északra - ami korábban szándékában volt - nem hajthatta végre, mivel az előrenyomuló szovjet csapatok erőteljes nyugati irányt vettek. így stratégiai szempontból feleslegessé vált a Szent László hadosztály jelenléte a Mura északi oldalán. Másrészt - az összefoglalás szerint - meghatározó volt az a felismerés is, hogy a további visszavonulás elkerülhetetlen, ezért szükség volt minél stabilabb helyzet biztosítására. Az április 4-i jelentésből kiderül, hogy Alsóbeszterce környékén heves küzdelem folyt a partizánokkal is.263 A Szent László hadosztály 1945. április 5-i helyzetjelentéséből kiderül, hogy akkori szálláshelyükre az egységek nagyon fáradtan érkeztek, hiszen öt nap alatt, állandó harcok közepette mintegy 160 kilométer utat tettek meg. Volt olyan nap is (április 4.), amikor a hadosztály katonái emberfeletti teljesítményt hajtottak végre, hiszen 65 kilométert meneteltek. Az említett jelentésből kiderül a különböző csapategységek pontos tartózkodási helye a Mura két partján, a legénység száma és a harci felszerelés jellege, mennyisége. Egy, a jelentéshez tartozó alkalmi térképről kiderül, hogy pl. a 11. légvédelmi tüzérosztag április 6-án a Mura folyó jobb partján, Luttenberg (Ljutomer) környékén miként helyezkedett el, milyen állásokat foglalt el.264 Annak érdekében, hogy a Mura mente helyzete a II. világháború utolsó napjaira vonatkozóan az említett katonai és harci eseményekkel illusztrált kiegészítés mellett érthetőbb legyen, összefoglaljuk a Szent László hadosztály 1945. április 3-i keltezésű, „Intézkedés a Mura védelmére” címet viselő irat fontosabb megállapításait. A Ráckanizsán (Razkrižje) kibocsátott irat alapján elmondható, hogy a szovjet csapatok a Mura menti térségben 1945. április 2-ig keleten Letenyét és nyugaton Muraszombatot érték el, illetve vették birtokukba. A hadosztály vezetősége további 263) HL - A Szent László Hadosztály tüzérparancsnokának naplója (a továbbiakban: Sz. László Had. Naplója). Összefoglalás a Szent László hadosztály harcairól 1945. III. 21-től IV. 11-ig terjedő időről, 518-526. p. 264) HL - Sz. László Had. Naplója. A Szent László hadosztály helyzete 1945. IV. 5-én, 534-537. (160-162.) 154
