Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

I. Bevezető

natkozásban a Szálasi-féle nyilasuralom stb. - bármennyire is tompítani kívánnám, hiszen ezek egyértelmű és félreértést nem tűrő elítéléséhez nem férhet kétség, csupán arról van szó, hogy az eddig többé-kevésbé elhallgatott, elhallgattatott szempontokról is szükséges szólni.

A földrajzi nevek, fogalmak használatának kérdéséről, valamint az esetleges félreértések elkerülése céljából fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a vidéket a két világháború közötti időszakban a szakirodalom a leggyakrabban Muramellék néven emlegette.

Tekintettel a különböző iratokban és forrásanyagokban nagyon eltérően szereplő helységnév-használatra, a tanulmánykötetben nem törekedhettem annak teljes rendszerezésére. Egyrészt szakmai vonatkozásban számomra kérdéses, hogy a tárgyalt korszak és a mai helyzet „egységesítése” tekintetében melyik szempont lenne a leghelyesebb, ezért általános modellt a könyvben nem alkalmaztam. így az adott forrásban szereplő változat volt a legtöbb esetben a mérvadó, amelyet a szlovénok lakta települések esetében gyakran a ma használt helységnévvel „kiegészítettem”. Másrészt, a helységnév-, valamint a személynév-használat egységesítése jelentős időbeni ráfordítást igényelt volna, ami nem volt az egyébként is igényes kutatómunkával párosítható. A könnyebb értelmezés céljából azonban a könyv végén egy helységnév-azonosító jegyzéket teszünk közzé, ami valamennyire segíthet bennünket az eligazodásban.

A szerző

8