Horváth Ferenc: A lendvai labdarúgás 100 éve - Lendavski zvezki 18. (Lendva, 2004)
Rövid sporttörténeti áttekintő
A lendvai tornászegylet első generációja. Prva generacija lendavskega telovadnega društva A SOKOL TORNAEGYLET A Mura menti térségnek a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolása után (1919-1920) Alsólendván is megalakították a helyi Sokol - magyarul sólyom - egyesületet, amely a két világháború közötti időszakban folyamatosan működött. A Sokol-mozgalom fő célja - a szláv nemzettudat erősítése mellett - a tornászsport kibontakoztatása és felkarolása volt. Elsőként leginkább a városba letelepedetett új szlovén hivatalnokréteg használta ki az egyesület adta lehetőségeket, azonban később a helybeli fiatalság is szívesen csatlakozott a mozgalomhoz, mert ezáltal lehetőségei a testnevelés terén jelentős mértékben bővültek. Kezdetben elsősorban a tornasport különböző szakágait karolta fel az egyesület, később azonban a röplabda, az atlétika, az asztalitenisz stb. is helyet kapott a széles körű tevékenység keretében. A sport terén kifejtett aktivitás mellett a harmincas években a Sokol-szervezet művelődési jellegű műsoroknak is helyet adott (tánc, színjátszás stb.). A szervezet keretében tevékenykedő tornászok és egyéb sportolók több alkalommal is szép eredményeket értek el a leginkább a mozgalom keretében szervezett regionális vagy tartományi találkozókon (Muravidék, Muraköz, Stájer-vidék). TELOVADNO DRUŠTVO SOKOL Po priključitvi Prekmurja h Kraljevini Srbov-Hrvatov- Slovencev (1919-1920) so tudi v Dolnji Lendavi ustanovili lokalno društvo Sokol, ki je med obema vojnama neprekinjeno delovalo. Glavni cilj gibanja Sokol je bilo, poleg krepitve slovanske nacionalne zavesti, razvoj telovadnega športa. Sprva so prihajali člani društva iz novega slovenskega uradniškega sloja, pozneje se je z veseljem priključila tudi mladina, saj je društvo ponujalo velike možnosti na področju telovadbe. V začetku je društvo dajalo prednost telovadnim športom, pozneje se je dejavnost razširila tudi na odbojko, atletiko, namizni tenis ipd. V tridesetih leti je bila organizacija Sokol, razen na področju športa, aktivna tudi na področju kulture (ples, dramske skupine ipd.) Telovadci in drugi športniki so dosegali lepe rezultate, največkrat na regionalnih in deželnih srečanjih (Prekmurje, Medjimurje, Štajerska). 108