Bellon Tibor (szerk.): Gyermekkorom faluja. Forgácsok Göncz János hetési képeiből, emlékeiből (Lendva, 2004)

A hídvégi csíkászok, halászok és vadászok

tőle telhető legnagyobb lelki nyugalommal. Volt egy puskám, de a régi jugoszláv csendőrök megtalálták és elvitték. Engem megbüntettek, bűntetésemet letöltöttem, és ehhez most maguknak semmi közük. A kutya úristenit magának, jól meg tudott felelni. Ezek után elmentek, nem háborgatták többé Gyurit. Élete végéig büszkén mesélgette hogyan járt túl a csendőrök eszén.

Mostanában elfogyott a sok hal, vad, annál több a halász, a vadász. Ebben a rohanó életben a mindennapi gondjaink elveszik szabadidőnket. A mai modern életforma sokkal több munkát igényel, mint valamikor. A régi, szegény világban még kevesebb volt a gond, több szabadidő állt rendelkezésünkre. Manapság, amikor mindenki siet, rohan valahova, nincs időnk lassan semmire.