Király M. Jutka (szerk.): A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (Lendva, 2015)
Így látták / Videnja skozi čas
Tomka György, az MMÖNK 1998-2006 közötti elnöke „Nagyon jót tett nekünk a zászló, a címer és a himnusz ügye, amelyben az Alkotmánybíróság előtt képviseltem a közösséget Ljubljanában, és sokkal erősebben jöttem ki, mint ahogy oda elmentem. Fellépésemmel meggyőztem a nagytekintélyű alkotmánybírákat, s elintéződött ez a három ügy, a felségjelek törvényesen használhatók. A kicsiknek pedig lépniük kellene. Szerintem a kis goricskói közösség is akkor lesz erős, ha egyben lesz, ebben látom a jövőjüket. ” Vida Ferenc, az MMÖNK elnöke 2006-ban „Megalapítottunk egy kft.-t, de nagyon sok volt a visszahúzó tényező és a botladozás. Szükség lenne a gazdasági felemelkedésre, mert így sohasem leszünk képesek a saját lábunkra állni. ” Kocon József, az MMÖNK 2006-2010 közötti elnöke „Legalább a közszférában mindkettő nyelvnek egyenlőnek kellene lennie. Ezt számunkra a törvények is biztosítják, de ezekkel nem tudunk élni. Véleményem szerint a muravidéki elnök személyén kívül a tanácstagokat is közvetlenül kellene választani. Szerintem jó lenne megváltoztatni a csúcsszervezet státuszát is, inkább regionális szerepet kellene kapnia. ” György Tomka, predsednik PMSNS med leti 1998-2006 »Zelo dobro nam je dela zadeva o zastavi, grbu in himni, v kateri sem skupnost zastopal pred Ustavnim sodiščem v Ljubljani in se vrnil veliko močnejši, kot sem šel tja. S svojim nastopom sem prepričal spoštovane ustavne sodnike, zato se državne oznake od takrat lahko zakonito uporabljajo. Majhni morajo nekaj ukreniti. Menim, da bo majhna skupnost na Goričkem močna takrat, ko bo združena; v tem vidim njihovo bodočnost.« Ferenc Vida, predsednik PMSNS leta 2006 »Ustanovili smo d. o. o., vendar se je soočila s preveč zavirajočimi dejavniki in ovirami. Nujna bi bila gospodarska rast, saj se drugače nikoli ne bomo uspeli postaviti na lastne noge.« József Kocon, predsednik PMSNS med leti 2006-2010 »Vsaj v javnem sektorju bi morala biti oba jezika enakovredna. To pravico nam zagotavlja tudi zakonodaja, vendar je nekako ne uspemo uveljaviti. Menim, da bi poleg predsednika pomurske narodne skupnosti morali neposredno voliti tudi člane sveta. Dobro bi bilo spremeniti tudi statut krovne organizacije, kateri bi morali dati bolj regionalno vlogo.« 25
