Király M. Jutka (szerk.): A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (Lendva, 2015)
Király M. Jutka: A muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének negyven éve (történelmi áttekintő)
Az 1994-es választásokkal alakult ki a magyar közösség mai szervezeti felépítésének, működésének jogi alapja, mely az évek során némileg - de valójában nem sokat - módosult. A magyar nemzeti közösség községi szervezetei társalapítói lettek a községük területén működő oktatási és kulturális közintézményeknek. 1998-ban a nemzetiségileg vegyes lakott területen még két község jött létre: Hodos (leválva Salovciról) és Dobronak (leválva Lendváról). A Muravidéken ezzel az önkormányzati tagolással a magyar nemzetiség öt községben él és gyakorolja politikai szervezettségét. A csúcsszervezet tanácsa 1998-ban 21 tagúra bővült (a Muraszombatban élő magyaroknak, akik területileg már nem tartoznak a nemzetiségileg vegyesen lakott területhez, már nincs tagja), s az MMNÖK elnöki tisztségére Tomka Györgyöt választották meg. 1999 közepén az MMNÖK elfogadta új statútumát, melynek értelmében - letisztítva a múlt terminológiájától - a szervezet neve Muravidéki Magyar Önkormányzatra módosult, de 1999 év végén az állami szervek nyomásának engedve a nevet a mai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségre (MMÖNK) változtatták. Tomka György 2006-ig vezette a csúcsszervezetet, majd néhány hónappal a választások előtt leváltották, és elnökké Vida Ferencet választották meg. A 2006-os választások után, a 2006-2010-es időszakhan Kocan József vezette a közösséget. 2011 januárjától Horváth Ferenc áll magyar közösség élén, 2015 elejétől első hivatásos elnökként vezeti a közösséget. A muravidéki magyarság parlamenti képviselője (az országgyűlési képviselet az őshonos nemzetiségi kisebbségek alkotmányos joga Szlovéniában) 1990-től, illetve 1994-től 2008-ig Pozsonec Mária volt. 2008-ban Göncz Lászlót választották meg, majd az előrehozott országgyűlési választásokon 2011-ben és 2014-ben továbbra is Göncz László nyerte el a magyar nemzetiségi választópolgárok bizalmát. A magyar nemzetiségi közösség szervezetének működése az utóbbi huszonöt évben nem volt mentes a problémáktól, vitáktól, 2000-ben különösen súlyos volt a széthúzás a goricskói és a Lendva-vidéki magyarság vezetői között, a konfliktus pedig (elégedetlenség Lendva dominanciájával szemben, a központi költségvetés által a kisebbségnek biztosított pénzek elosztásának kérdése) túlnőtte a helyi, regionális kereteket. A viszály azóta rendeződött. A közösségek működése bár egyik időszakban sem volt zökkenőmentes, de érdekvédelmi szervezetként megalakulásuktól máig, a változó társadalmi viszonyok között is fontos szerepet töltöttek be a közösség megmaradása szempontjából. Kisebbségi szakértők véleménye szerint is igaz, hogy ez a szervezeti forma - a pozitív szervezeti és tartalmi átalakulások függvényében is - a magas szintű kisebbségvédelem alapját jelentheti. Készült a Szlovéniában élő őshonos nemzeti kisebbségek szervezettségének 35 éve című kiadvány és a Népújságban megjelent cikkek alapján. 14
