Rokolya Gábor: Egy alsólendvai polgár: dr. Laubhaiemr Oszkár (1852 - 1918) életrajza és pályafutása - Studia notarialia Hungarica 15. (Budapest, 2015)
Igazságügyi viszonyok Alsólendván
A helyi igazságügyi viszonyok meghatározó szereplői az ügyvédek voltak. Az ügyvédi szervezetre vonatkozó szabályozást, az ügyvédi rendtartást, 1874-ben adták ki, amelynek alapján az alsólendvai ügyvédek a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamarához tartoztak. Bár létszámuk nem volt magas, a kezdeti hat főről csak tízig emelkedett, mégis a közéleti szereplésük alapján meghatározó tényezői voltak az alsólendvai polgárosodás folyamatának. A tanulmányban tárgyalt teljes időszakra vonatkozóan kakasdi Hajós Mihály, Isoó Ferenc és Lendvay Mátyás ügyvédek voltak a legaktívabbak. Hajós Mihály 1872-ben telepedett le Alsólendván. Előbb aljárásbíróként a telekkönyvi hivatal vezetője volt, majd ügyvédi bejegyzését kérte. Alapító tagja és fő kezdeményezője volt az Alsólendvai Takarékpénztár, a Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. és az Önkéntes Tűzoltó Egylet megalapításának. 1891-ben kezdeményezésére kapta meg Alsólendva a nagyközségi címet. Elnöke volt a Polgári Olvasóegyletnek (Kaszinónak). [21] Tagja volt a helyi képviselő-testületnek. 1898-ban koncessziót szerzett az Alsólendva-Letenye-Becsehely-Nagykanizsa és a Somogyszentmiklós-Sird-Zákány-Gyékényes irányába vezető vasútvonalak előmunkálataira. Bár az engedély érvényességét még az 1900-as évek elején is meghosszabbították, ezt a vasútvonalat végül nem építették meg. [22] 1912-ben még igazgatósági tagja lett a Fekete-ér gyógyfürdői hasznosítására megalapított Alsólendvai meri prispevali k razvoju meščanstva v Dolnji Lendavi. V času, ki ga obravnava pričujoča študija, so bili med najbolj aktivnimi odvetniki Mihály Kakasdi Hajós, Ferenc Isoó és Mátyás Lendvay. Mihály Hajós se je v Dolnji Lendavi naselil leta 1872. Najprej je kot nižji okrajni sodnik vodil urad zemljiške knjige, nato zaprosil za sprejem med odvetnike. Bil je eden glavnih pobudnikov in ustanoviteljev dolnjelendavske hranilnice, prve domače dežnikarne Hungária d.d. in prostovoljnega gasilskega društva. Na njegovo pobudo je Dolnja Lendava leta 1891 dobila status trga. Bil je predsednik meščanskega bralnega krožka (Casino) [21] in član lokalne zastopniške skupščine. Leta 1898 je pridobil koncesijo za začetek pripravljalnih del za izgradnjo železniške povezave Dolnja Lendava-Letenye-Becsehely-Nagykanizsa in Somogyszentmiklós-Sird-Zákány-Gyékényes. Čeprav je bila tudi v prvih letih 20. stoletja koncesija podaljšana, ta železniška proga nikoli ni bila zgrajena. [22] Leta 1912 je postal član upravnega odbora delniške družbe Kopališče (Fürdő) Dolnje Lendave, katere namen je bil izkoristiti zdravilno vodo Črnca, a je njegovo dejavnost za skupnost še istega leta prekinila njegova smrt. [23] Ferenc Isoó se je v Dolnjo Lendavo preselil leta 1873. Leta 1876 je že bil član upravnega odbora dolnjelendavske hranilnice (Alsólendvai Takarékpénztár).