Mészáros Klára: Dobronoki György. Egy jezsuita a XVII. századból (Lendva, 2004)
tős szerepet töltött be szükebb környezete társadalmi, vallási és gazdasági életében. A települést a források a 16. század után rendszerint mezővárosként tartják számon, ami bizonyosfokig regionálisjellegéről tanúskodik. Csupán ízelítőképpen említhetjük, hogy az 1796-ban kiadott, Vályi András által írt és szerkesztett AAagyar Országnak leírása című kötetben a következőképpen mutatta be: „Dobronak vagy Dobrovina - mező város Szala vármegyében, földes ura Hertzeg Esterházy llraság, lakosai katolikusok, fekszik az Alsó Lendvai Uradalomban, határja meglehetősen termékenységű, de a lendva vize elszokta önteni, szőleje középszerű, eladásra való módgya rész szerint otthon, rész szerint másutt, második osztálybeli.” AAintegy fél évszázaddal később (1851-ben) Fényes Elek is mezővárosként említi Dobronakot, amelynek akkoriban mintegy 930 lakosa volt. Egyéb forrásokból ismerjük, hogy a településen mindig szép számban éltek kézművesek és iparosok, valamint Dobronaknak mára 17. században volt iskolája. A település a hetési falvak szellemi és vallási központja szerepét is betöltötte. A mezőváros életében is hathatós fellendülést idézett elő a dualizmus időszaka, amikor a társadalmi és a gazdasági élet terén egyaránt jelentős fejlődés volt tapasztalható. A 20. század viszontagságai után, a 21. század elején ismét a környező falvak központjának számít, számos idegenforgalmi és kulturális létesítménnyel. Dobronoki György életútjával az elmúlt időszakban nem sokan foglalkoztak (a néhány szakember között említést érdemel a muravidéki Ivan Škafar), ezért óriási köszönettel tartozunk a pozsonyi Egyetemi Könyvtár kiváló kutatójának, AAészáros Klára történésznek, aki számos elfoglaltsága ellenére vállalta, hogy a AAura mente nagy szülöttjének életútját és munkásságát összegzi és e kiadvány révén az olvasóközönség elé tárja. Szorgalmas kutatása és munkája nélkül az ismertető aligha készülhetett volna el. Hálás köszönettel tartozunk neki, valamint a kiadás költségeinek jelentős részét felvállaló, Cár Anna vezette Dobronak Községi AAagyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek és Dobronak Község Önkormányzatának. A lendvai AAagyar Nemzetiségi AAűvelődési Intézet örömmel vállalta a közreműködést e hiánypótló kötetecske kiadásában és szakmai gondozásában. Tettük ezt abban a reményben, hogy a neves jezsuita szerzetes „hazatalálásának" ez az első megnyilvánulása, és a jövőben - közös összefogással - Dobronoki György munkásságát egyéb formában is népszerűsíteni tudjuk: például egy emlékszoba berendezésével vagy egy utca elnevezésével, Alsólendva, 2009. november 9. Göncz László 4
