Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)

A Kapcai József Attila Művelődési Egyesület hímző szakköre

„Nem tudom, mikor kezdtem el hímezni, azt hiszem, ez velem született.’1

„Ha valakinek nincs hozzá kedve, az ne kezdje el, mert akkor nem fog úgy sikerülni. Ide kevés a tudás, ide kell jókedv és nyugalom is. Hiába kapkolódsz, mert ha elrontod, mindjárt meglátszik a hiba és kezdheted újra."

„Élvezem, amikor elkészíthetek egy ilyen szépséget, az nagyon jót tesz az én lelkemnek."

„Ha búvalbélelt napom van, előveszem a kézimunkáimat,gyönyörködök bennük, kirakok egyet-kettőt és máris jobb napom van.”

„Régebben sokat odaajándékoztam a hímzéseimből, de most már csak a gyerekeimnek adok, mert most már jobban beleélem magam és tudom, hogy ez micsoda. Benne van a szívem-lelkem. Nekem az a legszebb, amikor meg tudom mutatni, hogy ezt én csináltam."

„Az anyámtól tudom, hogy valamikor a férfiingeket is maguk varrták és az elejét meg gyönyörűen kihímezték. Az én lánykoromban már nem így volt, mi csak polgári hímzést varrtunk. Talán a háború elrontott mindent."

„Én nagyon sokféle kézimunkát csináltam már életembe, de ez a szomszédasszonyom, a Marika porolt velem: Ne azokat csináld, hanem hímezz! Aztán hozott egy kis darabot, megpróbáltam, meg a szakkörbe is eljöttem. Úgy veszem észre, hogy ez az én számomra olyan szép és nyugtató dolog."

„Amióta idejárok, megtanultuk mára komódit, a szálán varrottat, az úri hímzést, a hetésit, a vagdalásost. Nagyon szeretem a hímzést, de most még aktívan munkába járok, családom van, nincs még annyi időm, szeretnék többet is csinálni, de nem megy. De az örömömet így is megtalálom benne. Örülök, hogy már a lányom is szeret hímezni."

„Nagyon szeretem és gyűjtöm a régi kézimunkákat és szőtteseket, azoknak a mintáit varrom ki szálán varrott öltésekkel és subrikával díszítem, de nagyon szeretem a komódi hímzést is. ”

49