Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)
A Hetés és az Őrség népi textilkultúrája
A népi hímzésekkel és viseletekkel foglalkozó néprajzkutatók a hetési hímzés egyedülálló értékének tartják dr. Kerecsényi Edit néprajzkutató azon felfedezését, hogy a hetési hímzés egyik fő jellegzetessége, a kerek alakú lyukak mellett a szögletes alakú lyukak megléte. Az elismert néprajzkutató már az 1960-as években felfigyelt e jellegzetességre és évtizedeken át módszeresen kutatta.30 Emellett szóló érvként nemcsak a szemmel látható szögletességet hozta fel, hanem a hímzések kompozíciójában, motívumvilágában visszaköszönő négyszögletes formákat, amelyek harmóniában állnak a szögletes alakú lyukakkal. A kezdetben házi szövésű anyagokra készült hímzések esetében a textil négyzetrácsos szerkezete eleve könnyebbé tette a négyszögletes forma lyukak varrását. Dr. Kerecsényi Edit megállapítását a hetési hímzés szögletes forma lyukaival kapcsolatban a néprajzi szakma mindmáig igazoltnak és helytállónak tartja. Akadnak azonban, akik nem értenek egyet a szemlátomást szögletes forma lyukak meglétével. Érveik között a következők szerepelnek: a hímzés alapanyagául szolgáló textilek idővel a sok használattól, mosástól eldeformálódtak, és csak ezért látszanak a lyukak négyszögletesnek. A négyszögletes lyukak ellen voksolók azt is gyakran hangoztatják, hogy az egykori asszonyok nem tudtak olyan szépen, pontosan hímezni és nem varrtak alá a lyukhímzésnek, ezért deformálódtak el a kerek lyukak. E témakörben a Kárpát-medencei népi textilkultúra két elismert szaktekintélye, a budapesti Néprajzi Múzeum textil- és viseletgyűjteményének egykori és mai vezetői a következő véleményüket fejtették ki a Néprajzi Múzeum és a Lendvai Galéria és Múzeum népi textilgyűjteményei alapján. Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia megállapítása a következő: „Ugye a régiesebb paraszti hímzések szál szerint dolgoztak. Például a keresztszemes, vagy a szálak kihúzása és összedolgozása, esetleg egy irányban, két irányban, valamint a szálhúzásos, vagy vagdalásos munkák esetében. Ott természetesen megszokták ezeket a szögletes, szálat követő mintákat, akik hímeztek. Es ezt követte egy polgárosultabb korszak, amikor már gyolcsot vesznek, ilyen finomabb pamut kelméket a parasztok és azt hímzik. A városi kultúra és a városi előnyomdák hatására megjelenik a lyukhímzés, a huroköltéses slingeléses szeges, abban is vannak különféle alakú lyukak. Amikor itt szétnéztünk és az itteniek megmutatták a kiállítást, akkor jött a felismerésem, hogy azoknak az asszonyoknak még benne lehetett a kezében a szögletes, szálszámolás szerinti minta és lassan szoktak le arról. Lassan jöttek rá, hogy ezt lehet szabadabban, szabadabb rajzzal is csinálni. A gyolcsnak annyira sűrűk a szálai, hogy azt már nem is lehet annyira jól hímezni szál szerint. Előbb-utóbb rájöttek, hogy ott el lehet tekinteni, mert nem uralkodik a szál. En ezzel magyaráznám meg, hogy a 30 KERECSÉNYI Edit 1999. 18. 22
