Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)
A Hetés és az Őrség népi textilkultúrája
kapott a kézimunka. Az 1920-as években pedig a varrógépek megsokasodásával a tűzés, nyargalás, gépi hímzés is megj elent a viseletek díszítésének világában.26 Ahímzéskultúrával foglalkozó kézművesek, szakemberek a hetési hímzést a következőképpen jellemzik. A hetési hímzést leginkább a viseleti darabok díszítésére alkalmazták, a lakáskultúrában való j elenléte kevésbé volt hangsúlyos. A hetési viselet a fehér vászonviseletek közé tartozik. A nők esetében fehérrel, illetve pirossal és kékkel hímzett fehér vászoningből, fehér, szintén fehérrel, kékkel és pirossal hímzett gyolcs mellkötükendü-bői, fehér vászon bőszoknyából és színes gyapjúhímzéssel díszített fekete klott kötényből állt. A nők fejrevalója a pacsa volt, ami egy bonyolult és összetett hajtogatással kialakítható kendő. Alatta káplira, azaz kontyfára varrott, főkötővel borított kontyot viseltek az asszonyok. A pacsa hajtogatási módja olyan titokzatos és bonyolult, hogy mindmáig nem sikerült rekonstruálni.27 A férfi viselet egy vászoningből állt, amelynek mellrészét fehér színnel és bújtatásos öltéssel gazdagon kihímezték. A férfiak hosszú, vászon bőgatyát hordtak, elé pedig vászonkötényt kötöttek, amit piros szőttes sáv díszített. A férfiak szívesen hordtak magukkal fehér vászontarisznyát, amit szőtt piros sávok ékítettek.28 A hetési hímzés sok szempontból mutat rokonságot a zalai fehérhímzéssel. A hetési hímzés legarchaikusabb rétegét a fehér vászonhímzések alkotják, amelyek jellegzetes öltésfajtái: a bújtatásos, azaz darázslépös öltés és a lyukhímzés, azaz a slingölés. A hímzésben később a fehér alapszínhez a piros és a kék társult. A hetési fehérhímzéseknek a nagyobb része szabadrajzú, virágmotívumos, az 1870-es évektől pedig gyakran egyszerűbb vagy díszesebb subrikával készült. A szélei ken legtöbbször csipke vagy rojtozás található. Ezzel a vászonhímzéssel díszítették a gyolcs vállkendőket, a pacsákat, az alsószoknyákat, a kézbe való kendőket, a jegykendőket, a gatyákat, a fehér vászonkötényeket, a tarisznyák kengyelét és vállpántját. Hetésben igen kedveltek voltak a bújtatásos technikával készített, darázslépes öltéssel sűrűn kivarrott férfi és női ingek. Később a női viseletnél a fehér fonal piros, majd kék színnel egészült ki. A férfi ingek azonban mindig hófehérek voltak. Ez a fehér, majd piros színnel kiegészülő vászonhímzés a 20. század folyamán tovább színesedett. Ez a színes hímzés a hetési lakodalmi törülközőkön, illetve a régebbi szőttes lepelruhákon jelent meg. A vászonhímzések mellett nem felejtkezhetünk meg a színes hetési gyapjúhímzésekről sem. Ezek közül legjelentősebbek a fekete klott, szatén és pergál kötények díszítményei, amelyeket különféle színű és vastagságú cérnával hímeztek ki alul és a széleken. A legismertebb motívumok a rétuhásos, csipkis, csillagos, karikás, rózsás voltak. A kötény közepén hosszában a tökinagos kivarrást alkalmazták.29 26 FLÓRIÁN Mária 1997. 611. 27 A hetési női viseletről: KERECSÉNYI Edit 1999. 5-18. 28 A hetési férfi viseletről: KERECSÉNYI Edit 2002. 5-18. 29 GÖNCZI Ferencz 1914. 648. 21
