Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken - Hogy ne menjen feledésbe 1. (Lendva, 2017)

Kepéné Bihar Mária: Urisk Erzsébet népi iparművész bemutatása

és takaros kis néprajzi gyűjteményük is tanúskodik.

Az 1990-es évek elején a magával hozott családi útravalónak is köszönhetően Erzsébet újra felfedezte a maga és közösségünk számára a szlovéniai magyarság díszítőművészetének egyik gyöngyszemét: a hímes tojást. Kitartó és lelkes néprajzi kutatómunkába kezdett: könyveket olvasott, múzeumokba látogatott el és a tojásfestés technikáját még ismerő idősebb asszonyokat keresett fel: „Az idősebb nénik akkor is csinálták a fekete-piros hímes tojásokat Dobronakon.

Abban az időben a keresztgyerekeknek készítették húsvétkor. Tőlük tanultam meg a piros és fekete színű hímes tojásnak a készítését. Ezután egyre jobban elkezdtem érdeklődni a tojásfestés iránt, találtam egy könyvet is, amiben kicsit a története is benne volt. Ott olvastam, hogy 1967-ben még 12 faluban készítettek a Muravidéken ehhez hasonló hímes tojásokat. Addig-addig, hogy én is elkezdtem hímes tojásokat készíteni. Zalaszombatfán is készít még egy asszony tojásokat, nála is érdeklődtem. Találtam egy 1925-ös könyvben petesházi hímes tojásokat. Meg is kérdeztem a Vida Ilonka nénit, mert az olyan mindentudó asszony, de ő már akkor karcolt tojásokat készített, nem azokat a régi fajtákat. Az igazi muravidéki mintákat A muravidék etnográfiája című könyvben találtam. Gönczi Ferenc könyvében is vannak göcseji, hetési tojások. Utána elmentem a

Urisk Erzsébet hímes tojásai a Szlovén Iparkamara háziipari kiállításán.

Slovenj gradeč, 2002.

39