Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken - Hogy ne menjen feledésbe 1. (Lendva, 2017)
A minták a tojásokon
örömmel díszíti régi mintákkal, mint a karácsonyfa, a sárga virágok, a hóvirágok és a nyúlfül, de vannak módosított és saját mintái is. Szekeres Magdolna az anyósától tanult mintákat alkalmazta a hímes tojáson. Ő volt az egyik leggyümölcsözőbb dobronaki hímes tojás készítő. Kezdetben saját részére, majd a leánya, keresztgyermekei és rokonai számára készítette a tojásokat. Nagyon jó emlékemben maradt, hiszen jómagam is nála tanultam a piros-fekete hímes tojások készítését. Hosszú éveken át, hasonlóan mint a többi hímes tojás készítő, csak a főtt - egész - tojásokat díszítette. Bámulatos volt megfigyelni, ahogy kis bádog edénykében felmelegítette a viaszt a tűzhely szélén. A mintákat mindig állva rajzolta. Azt mondta, hogy ülve nem sikerülnének. A festésnél izgatott volt, különösen a fekete szín esetében. Félt ugyanis, hogy a festék nem fogja be, vagy a tojás megreped. Később kifújt tojásokat kezdtünk díszíteni és festeni. Magdus már hónapokkal a húsvéti ünnepek előtt hozzálátott a tojáskészítéshez, hogy a hímes tojásait időben odaajándékozhassa a rokonoknak és az ismerősöknek. Az elajándékozásban szorgalmasan „segített” a férje is, hiszen számos embert megörvendeztetett velük. Nagyon boldog volt, amikor a hímes tojások iránt olyan nagy lett a kereslet, hogy néhányat el is adott belőlük. Toplak Teri is lelkesen készíti a hímes tojásokat. A gyermekkorában tanult motívumokat alkalmazza, például a nyúlfület. Az utóbbi időben pedig szép csillag mintás hímes tojásokat készít. Érdekes, számomra ismeretlen mintákkal lepett meg egyszer egykori tanárom, Salamon Árpád, aki az 1950-es években gyűjtötte Lendva környékén a hímes tojásokat és tojásmintákat. A petesházi minták számomra egyediek. Rájuk már a petesháziak sem emlékeznek, annyira régiek. A Varázserejű hímes tojás című könyvben, később pedig Gönczi Ferenc Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése című könyvében bukkantam rájuk. Szerintem ezek közül két minta a falusi, mezei fakeresztet szimbolizálja. A dobronaki hímes tojás készítők között meg kell említeni még Vörös Erzsébetet is, aki Magyarországról ment férjhez Dobronakra. Magával hozta a hímes tojás készítés iránti szeretetét is. A tojás készítésben más technikákat alkalmazott, de a viaszolt batik technikával is megismerkedett. Lányát Viktóriát is fellelkesítette, aki ezen területen rendkívül sikeres. A népművészet ezen ágának a fellendüléséhez hozzájárult Dobronakon az évről évre szebb és gazdagabb hímestojás-kiállítás húsvét előtt, 28
