Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
Jegyzetek
Jegyzetek 91 tűnt a politikai gondolkodók számára, hogy a nukleáris fegyverek megjelenése miatt a stratégia fogalma elvesztette értelmét, és ez által eltűnt. Az 1990-es évek elején azonban úgy tűnt, hogy a világ különböző pontjain létrejövő alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok és gerillaháborúk visszaadták a stratégia szó hagyományos értelmét. Lawrence Freedman szerint stratégia mindenhol van, ahol van politika, és a stratégiai tanulmányok tárgya továbbra is a haderő szerepe. A stratégia és a politika azokban az államokban fonódott össze, ahol mindent egy támadó háborúra való felkészülés alá rendeltek. Azok az államok, amelyekben eképpen fonódik össze a két terület, biztonsági kockázatot jelentenek. A stratégia és politikai fogalmának elkülönülése előfeltétele a hadsereg polgári irányításának. A hadvezetés műveletei parancsaikkal a hadsereget célozzák, amely egy szigorú hierarchiában működő, jól elkülönített szereplői kör. A hadseregben a parancs, kiadása után visszavonhatatlan, és teljesítik. A politikai szférájában viszont van mód a korrigálásra.” 4. Čok, Lucija: Evropska dimenzija izobraževanja za dvojezičnost. Zaščita posebnosti v skupnem. In. Izobraževanja za dvojezičnost v kontekstu evropskih integracijskih procesov, (szerk. Čok, Lucija). Koper, založba Annales. 16. old. A sikeres kommunikációhoz nem elegendő csak idegen nyelveket beszélni. A beszélők egymáshoz való közeledése és egymás megértése közben a kommunikáció folyamatában felvetődnek a nyelvi különbözőségek és a kivételek is, amelyek természetesek. A kultúraközi kommunikáció a nyelvi kompetencia és a megértés eszköze mellett még antropológiailag is meghatározott. 5. Kiss Endre'. Monetarista globalizáció és magyar rendszerváltás. In: Társadalomtudományi tanulmányok. Budapest, Ferenczi Sándor & Tsa Bt., 2002,42. p. „A globalizáció viszonyainak megjelenítése a mindennapi tudat számára egyrészt egy mérhetetlen átfogású „extenzív” feladat, másrészt azonban nemcsak ez, hanem „kvalitatív” feladat is, amely elsősorban a globalizáció új realitásainak funkcionális és absztrakt minőségeinek a mindennapi tudat definíciószerűen nemfunkcionális és nemabsztrakt dimenzióiban való megjelenését jelenti. A feladatok e kettőssége mindvégig kísérő jelensége marad a globalizáció és a mindennapi tudat viszonyának.” 6. Dr. Latorcai Csaba: Kisebbségek az információs társadalomban című köszöntőelőadás. 6. old. In: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/ _altalanos/2011_mar „Még a nem szakemberek számára is érzékelhető évek óta, hogy a hagyományos információhordozók mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az ún. digitalizált dokumentumok. A digitalizáció: tudományközi folyamat, amelyben informatikusok, könyvtárosok, az információs technológiát létrehozó és működtető intézmények egyaránt részt vesznek. Intézményi, közösségi digitális könyvtárak jönnek létre, sőt Magyar Elektronikus Könyvtár néven országos egységes digitális könyvtár is született a különböző szakterületek releváns szakirodaimának a hozzáférhetővé tételével. Tudjuk, hogy ahogy a többségi nemzet számára, úgy az egyes kisebbségi közösségek számára is kiemelkedően fontos egyfelől a saját tagjaival való információcsere, másfelől az önreprezentáció más közösségek irányában. Számos kisebbségi hetilap gyakrabban frissített internetes változatáról is tudunk, de ma már
