Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
9. A muravidéki nemzetiségi könyvtárak pályázati lehetőségei az Európai Uniónál
78 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje A határ menti együttműködések: a Lenti Városi Könyvtár, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár, a szentgotthárdi Városi Könyvtár, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár és a muravidéki nemzetiségi könyvtárak között, főleg a lendvai városi könyvtár és a muraszombati regionális könyvtár együttműködésére gondolva, de a programokban a kétnyelvű iskolai könyvtárak is részt vesznek. Ami regionális szinten évtizedekig alakult ki, az működőképes, hiszen vannak hagyományai, kijárt útjai. Ami új jelenség: A brüsszeli Európa Könyvtár, amely nemzetek feletti erővel bír, még csak elméleti szinten sem ismert, gyakorlati hatása hozzánk nem ér el. A digitalizálási folyamatokat ki lehetne teijeszteni európai szinten EU-s támogatással, közös összefogással a nemzetiségi és a magyarországi Zala és Vas megyei könyvtárak között, mint interrégiós projekteket. A lehetőség az EU által adva van, mi nem tudunk eléggé élni vele. Miért? Mert több munkát, szakmaiságot, másféle szemléletet és hozzáállást igényelne, egyszóval változást a nemzetiségi könyvtárügy területén. A legfontosabb nemzetiségi szolgáltatás a könyvtár életét fellendítő és regionális innovációs potenciálnak is számító Hungaricum részleg lenne, részét képezve a könyvtár helyi és regionális politikájának. Ez az új projekt egy új fejlesztési program és stratégia előfutára lehetne a muravidéki nemzetiségi könyvtárügyben, úgy Lendván, mint a nemzetiségileg vegyesen lakott terület többi kistérségi könyvtáraiban, meghatározva azok innovációs potenciálját. A Hungarica részleg a nemzetiségi könyvtárügy új iránya lehetne. A nemzetiségi könyvtárügy a pozitív diszkrimináció elvére építkezik, a könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell a multikulturális (szlovén-magyar) környezethez, de magyarországi könyvtárakkal és kulturális intézményekkel is kell partnerkapcsotokat ápolniuk. Ki kell használni a piacgazdaság innovációt serkentő erejét., hinni kell az egyének kreativitásában. Az intellektuális tevékenységnek számító, a technológiákhoz, szervezeti és menedzseri szisztémákhoz alkalmazkodó innováció szükséges a jobb teljesítményhez és a versenyképességhez. A menedzserek így jól végzik a dolgukat, az igazi könyvtári vezetők pedig jó dolgokat hoznak létre a könyvtárakban. A jó vezető változásokat hoz létre, vagyis képes megálmodni és megvalósítani, hatékonyan elfogadtatni és vezérelni a változásokat. Mi a jó dolog? A pályamunkámban megfogalmaztam a muravidéki magyar adatbázisok létrehozását a lendvai városi könyvtárban, és hiszek benne, hogy ez meg is valósítható. Biztosítani kell azt is, hogy a könyvtárosok a gyakorlati munkájukban jól fel tudják tölteni adatokkal, szövegekkel, illetve információval az adattárat. Azt követően pedig majd szolgáltatnak belőle. A sikeres projekt vezetési funkciókat igényel: tervezést, szervezést, működtetés-igazgatást, értékést és ellenőrzést, szükség esetén változtatást is. A muravidéki magyar adatbázisok a muravidéki magyar közösség és az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne. Higgyünk a megvalósításában! Legyünk alakítói a jövőnknek, ne csak kiszolgálói - a könyvtár működő organizmus, tervezett, mesterséges rendszer, de több, mint elemeinek az összesége. A jelenben kell dolgozni a jövőért. A magyar nemzetiségi digitális könyvtárügy egy megvalósítható projekt, hogy ha megfelelő anyagi és emberi erőforrást teremtünk!
