Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
9. A muravidéki nemzetiségi könyvtárak pályázati lehetőségei az Európai Uniónál
74 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje teleket és számos egyéb dokumentumtípust. Az Európai Könyvtár portálja ingyenes keresőfunkciót kínál, amelynek a segítségével metaadatokat és digitális tartalmakat is szolgáltat, némelyeket ingyenesen, másokat térítés ellenében. Az Európai Könyvtár működése és fejlesztése 23 európai nemzeti könyvtár összefogásán alapul. Mit támogat az EU? A nemzeti könyvtárak összefogását és a regionális szinten működő könyvtárak csatlakozását az országos szinteken is megszervezett munkához. Állom ányfejlesztés: • Az EU pályázati filozófiája szerint a könyvtári állományok fejlesztése fenntartói feladat, így könyvek és más dokumentumok vásárlására sem önállóan, sem pályázatok részeként nem lehet majd pályázni. Digitalizálás: • Elsősorban nem a kulturálisan értékes dokumentumok digitalizálását fogják támogatni, hanem azokat, amelyek az oktatás számára fontosak. Olvasásfejlesztés: • Támogatást nyújt többek között a könyvtárhasználók digitális és információkeresési készségeit, és az olvasáskultúrát fejlesztő programok kialakítására. • A könyvtári pályázatokon cél minden korosztály és réteg olvasáskultúrájának fejlesztése. • Nemzetközi példák ismertetése. 9. 5. Közös digitalizációs, könyvtári és múzeumpedagógiai programok, valamint internetes portálok kialakítása Közös digitalizációs, könyvtári és múzeumpedagógiai programokat, valamint internetes portálok kialakítását is meg lehetne valósítani EU-s pályázati pénzekből, de ehhez erős összefogásra lenne szükség. Minden közgyűjtemény (múzeum, könyvtár, levéltár) csak gazdagodhatna attól, hogy közös digitalizálási, vagy könyvtárpedagógiai és múzeumpedagógia programokban vehetne részt. A projektszerű gondolkodás az elsődleges fetétele annak, hogy közös EU-s pályázatokon vegyünk részt. Mindig abból kell kiindulnunk, hogy milyen helyzetben vagyunk, és hova szeretnénk eljutni. Elképzelhetőnek tartom a jövőben, hogy Lendván összefog a városi könyvtár és a lendvai Galéria-Múzeum egy közös digitalizálási projektben, amelyben közös módszerek alapján végzik el a munkát. Természetesen helyi forrásokra is szükség lesz, de ez elenyésző ahhoz képest, amit pályázati támogatásként kapni lehet az Európai Uniótól. A digitalizált dokumentumok alapján jöhetnek létre idővel a digitális gyűjtemények is, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhető digitális tartalmak rendezett gyűjteményei. Tartalmazhatnak digitalizált anyagokat, pl. könyveknek, illetve könyvtárak vagy archívumok más „fizikai” termékeinek a másolatait. Ugyanakkor eleve digitális formátumban előállított információn is alapulhatnak. Ez egyre inkább jellemző a tudományos információ világában, ahol a digitális publikációkat és a rendkívüli mennyiségű információt digitális helyeken tárolják. A kezdeményezés mind a digitalizált, mind pedig az eleve digitális úton előállított anyagokra kiterjed.
