Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
9. A muravidéki nemzetiségi könyvtárak pályázati lehetőségei az Európai Uniónál
68 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje egyelőre nincs kidolgozott stratégiája arra, hogyan egyezteti össze saját kisebbségi identitását az európai identitás-eszmény lényegével. Illetve, hogy az európai identitás mennyire válik részévé a muravidéki magyarok identitásának. Ezt még nehezen lehet feltérképezni. Hegel szerint Európa nem cél, mint szélesebb haza, hanem út. Az európai identitás folyamat, amely állandó metamorfózisban van: átváltozásban, felelősségtudattal terhelten, hűség és feszültségek halmazában, összeütközések közepette. Az Európai Uniónak valójában nehéz meghatározni a határait, mert még mindig tranzícióban van, vagyis számos előítélettel és sztereotípiával kell küszködnie a működésében ahhoz, hogy kiváltságos szerephez jusson, mert a végső célja mégiscsak a kiváltság megszerzése lenne. Ugyanakkor az Európai Uniónak hiányzik a közös nyelve, amelyet végül is az euro-angol helyettesít. Maga az Unió is kettős szorításban szenved: az etnikaikulturális hagyományok és a transznacionális szövetségek kereszttüzében keresi a létjogosultságát. Az Európai Unió polarizációja még nem szabadult meg a hidegháború örökségétől, vagyis a kommunista béklyótól megszabadult országokban ellenség helyett a szegény rokont kezdte látni, akinek érthetetlenül nagyok a kívánságai, és gyerekes az utánzási vágya (DEBELJAK A., 2004). S ebben a muravidéki magyarság sem kivétel. 9. 2. Az információs társadalom kiépítése a magyar-magyar kapcsolatrendszerben a globalizmus időszakában az Európai Unióban Az információs társadalom kiépítése a posztszocialista demokráciákat, Magyarországot és Szlovéniát is érintette. A muravidéki magyarság nemzetiségi intézményei még mindig építik az információs társadalom elemeit, amelyek a maguk kompetitiv és pluralista módján teremtik meg az elemek egységét. Az információs hálózatoknak, az információk áramlásának (a maga összes szerves és funkcionális összetevőivel együtt) a globalizáció korszakában egyetlen nagy átfogó feladata van. Az információs rendszereknek meg kell jeleníteniük a mindennapi tudat számára a valóságos viszonyokat, azaz a globalizáció viszonyait. Milyen feladatokat tudnak közösen megvalósítani a határon túli nemzetiségi könyvtárak és a magyarországi könyvtárak a jelenkori világmodell (globalizmus, információs társadalom) légkörében - ez csak kifejezetten rajtuk múlik. Célszerű és elengedhetetlen körvonalazni azt a modellt, amelynek a jelenből a jövőbe való átmenete határozza meg számukra azt a jövőt, amit beláthatunk. A marxizmus letűnésével valóban bekövetkezett egy elmélet utáni állapot, amelyet az információs társadalom teljes kiépítésével lehetne pótolni a megismerés legtágabb keretében. Természetesen az lenne az első kérdés a nemzetiségi könyvtárak területén, hogy mi az univerzális felelősségünk? Mit kellene a magyar-magyar viszonyokban elsősorban értékelni, vagy kiépíteni? A magyarok alapértékeinek magától értetődő szempontjait - az információáramlás útjait: az adatbázisok kiépítését és kompatibilitását, digitalizálást, kiadványcserék és levelezőlisták létrehozását, a magyar és a határon túli könyvtáros társadalom erőteljesebb mobilitását és együttdolgozását. A második nagy kérdés: a globalizált világ politikai szerkezete, azaz kik és mik lesznek a globális folyamatok politikai hordozói. Nyitott kérdés, mennyire lesz a politikai szféra homogén. Az
