Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
8. Kétnyelvű iskolai könyvtárak a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él
8. Kétnyelvű iskolai könyvtárak a Muravidéken... 65 nulók mellett a magyar ajkú tanulóknak is nyújtják a szolgáltatásaikat. A muravidéki kétnyelvű iskolákba a 2007-es statisztikai adatok alapján 844 tanuló jár. Ennek egy harmada magyar anyanyelvű tanuló volt. Ennek az oktatásnak a keretében valósul meg a tanulók, a tanárok és a könyvtárosok között a kultúraközi párbeszéd. El kell fogadnunk a másik kulturális, nyelvi és viselkedési másságát is. Jacques Delores víziója alapján, amely a 21. századra vonatkozik, a következőket mondhatnánk: „Meg kell tanulnunk dolgozni, létezni és együttélni. ” Ez érvényes a kétnyelvű iskolai könyvtárak stratégiájára is. Ha a kétnyelvű könyvtárak nem integrálódnak az európai térségbe, még jobban el fognak magányosodni. Az Európai Unió tudásalapú társadalomra épít, és ez által új prespektívákat teremt, és nyit meg. A muravidéki magyarság a könyvei és a könyvtárai által lett az, ami, őrzi a nyelvét, a kultúráját, pótolja azokat a hiányosságokat, amelyekkel szembe kell néznie: az asszimiláció által is csökken a magyarok létszáma, és tart még a gazdasági válság, a recesszió, amely a muravidéki magyarokat is sújtja. Lennénk-e azok, akik vagyunk, a muravidéki kétnyelvű könyvtárak nélkül? Nem az elolvasott szépirodalmi művek mennyisége határozza meg az olvasási szokásaink eredményességét, hanem az elolvasott szépirodalom minősége. A posztmodem idő mind a világirodalomban, mind a nemzeti irodalmakban új elemzési struktúrákat és gondolati paradigmákat hozott. A modernizmus időszakától az irodalom elveszíti az úgynevezett „ szent”-nek nevezett kiváltságos szerepét. Ezzel a szerepe és az írásbeliség lényege is a fogyasztói társadalom szegmentumává válik. Az intergratív szerepet betöltő muravidéki magyar nemzetiség is alkalmazkodik az új művelődési helyzetekhez, főleg az Európai Unióba belépve változott meg a pozíciója ennek a kis közösségnek. Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola magyar nemzetiségi tanulói is ugyanolyan problémákkal küszködnek, mint szlovén társaik. A média új élményeket nyújt számukra, közben pedig szociálisan és társadalmilag is elidegenednek egymástól. A kilencosztályos általános iskolai programban a nyelvoktatás más módszerekkel folyik, mint a nyolcosztályos programban. A nyelvoktatásban több hangsúlyt kap a kommunikáció, és ezzel háttérbe szorul az olvasás begyakorlására szánt idő. A nyolcosztályos programban erre több időt szántak. Az a véleményem, hogy kevesebb idő jut a hangos, de a csendes olvasásra is. Ezen kívül a gyerekek a szabadidejüket sem az olvasásra használják fel, inkább sportolnak, számítógépeznek, tévét néznek: többet, mint évtizedekkel ezelőtt. Vajon mi fog történni ezekkel a tanulókkal, amikor középiskolába kerülnek, majd azt követően kilépnek az életbe? Az információs társadalom alapkérdése szerint - minden változásban van, nem láthatjuk át teljességében az olvasás hanyatlásának a következményeit - s ebben a folyamatban a muravidéki magyar gyerekek sem kivételek. Úgy vélem, hogy a muravidéki magyarságnak van esélye az egyesülő Európában megőriznie identitását és nemzeti értékeit, de számtalan változtatást kell hoznia, elsősorban tervszerűbben kell átalakítania a nemzetiség teljes szocializációs folyamatát, kezdve a családtól az iskoláig, s végül visszatérve a kultúrába, amely egyedüli feltétele annak, hogy a magyar nemzet legalább a kultúrájában újra egyesülni és fejlődni tudjon! A szlovéniai magyarság jövőjének legnagyobb problémája az alacsony létszámból adódik. A Muravidéken egyre nő a vegyes házasságok száma. A kétnyelvűség az élet parancsa, az anyanyelvűség
