Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
7. A muraszombati területi és tanulmányi könyvtár
56 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje A munka szervezésénél külön gondot kell fordítani a kulturális-nyelvi kisebbségekre, peremcsoportokra stb. A könyvtárak igen jelentősek a multikultúra szempontjából, hogy ha nyílt teret jelentenek mindazoknak, akik tudást és információt találhatnak különböző kultúrákról. Sajnos a könyvtárak nincsenek kellően felkészülve erre a küldetésre. Nem mindig van szó anyagi korlátokról, hanem arról a meggyőződésről, hogy a többségi kultúrának bizonyos környezetben morális joga van a könyvtár monopolizálásához. A multikulturális könyvtárak pedig olyan kulturális központok, amelyekből lokális és kulturális sokszínűség tükröződik. Mindent el kell követniük ahhoz, hogy az összes társadalmi csoport és a kultúra minden alkotója megtalálja a hozzá vezető utat. Nem arról van szó, hogy a könyvtárakat piaccá kell átalakítani, hanem arról, hogy serkenteni kell azokat a megalapozott elvárásokat, hogy ott mindenki találjon számára megfelelőt, és hogy ott találkozni lehet mindazokkal, akik jelentősen hozzájárulnak a közösség társformálásához. Az ilyen könyvtárlátogatásnak azt kell jelenteni, hogy valóban „kitártuk a világra nyíló ablakot”. Mi több, azt kell kijelenteni, hogy aktív kapcsolatba léptünk a világgal, amellyel a könyvtárban nemcsak ismerkedünk, hanem meg is éljük azt. A multikulturális könyvtár vázát a könyvtár gyűjteménye jelenti, éspedig annak fizikai és virtuális gyűjteménye. A beszerzési politikának a nemzeti könyvpolitika keretein túl kell hatolnia, ami persze gyorsan a pénzügyi lehetőségek korlátáihoz vezethet, de a könyvtáros tudásának határáig is. Nem világos, hogy mi történik előtte? A különböző kultúrák különböző szervezési hozzáállásokat igényelnek, és persze többnyelvűséget. Az IKT keretén belüli többsíkúság nyújthat segítséget, amely könnyebben lépi át a nyelvi korlátokat a könyvnél. Az EU a könyvtáraknak „kultúrák közti összekötő szerepet” biztosít. A digitális médiumok és eszközök bevezetésével igen nagymértékben megnövekedtek a könyvtárak lehetőségei a kultúrák közti párbeszéd támogatásánál. Persze, új problémák is felmerültek: nemcsak a megnövekedett költségek és a könyvtárosok továbbképzésére irányuló igények, de a felhasználók egészen új igényei is, a szerzői jogok és hasonlók megsértésének veszélye. Mindenhol, ahol a multikulturalizmust komolyan és sikeresen kezelték, a könyvtárak hálóba fonódtak, és megteremtették a könyvtári rendszerek közti együttműködést is. Akár azt is állíthatjuk, hogy a könyvtári hálózat az egyedüli hatékony módja a könyvtár multikulturalizmusának támogatottsága terén. Tény, hogy a multikulturalizmus nem automatikus tulajdonsága minden könyvtári információs rendszernek, csupán azoknak a rendszereknek, amelyek tudatában vannak az effajta küldetésnek, és azt szisztematikusan építik be alapstruktúrájukba. Itt három „aranyszabályt” kell tiszteletben tartani: A multikulturalizmusról a vezetőségnek kell döntenie, hiszen önmagától, és csupán az egyes könyvtárosok személyes munkájától nem történhet meg. A könyvtári stratégia egyik alapvető összetevőjévé kell válnia. A sikeres kommunikáció és kooperáció alaptényezője a különböző kultúrákhoz tartozó emberek egymás közti tisztelete, amely az alábbi szabályon alapszik: „Semmit róluk nélkülük!” Holista megközelítés szükséges, mivel a célok megvalósításáért feltétlenül szükséges a multikulturalizmus összes szempontjának figyelembe vétele.
