Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
6. A lendvai kétnyelvű könyvtár víziója
40 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje amelyek a munkavégzéshez, a tanuláshoz és az informálódáshoz szükségesek számukra. Az informatikai fejlesztés különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásának szempontjából fontos, hiszen így ők is lehetőséget kapnak a számítógépek használatára, ebben az intézmények dolgozói is segítenek nekik. Konkrétabban kell együttműködni a digitális könyvtárakkal - a Szlovén Digitális Könyvtárral (dLib, Ljubljana), a Magyar Digitális Könyvtárral (MEK, Budapest) és az Európai Könyvtárral (Europeana Library, Brussels) - a meglévő szolgáltatások mellett fokozatosan vezessék be a digitális könyvtárak nyújtotta szolgáltatásokat is. Keressék a lehetőségeket az együttműködésre mindkét nemzeti könyvtár digitális könyvtári részlegeivel. A hatékony partnerkapcsolatok majd meghozzák azokat az előnyöket, amelyeket felhasználhatunk a hatékonyabb szolgáltatások érdekében, pl. nyitottságot Európára: a szlovén, a magyar, az angol nyelvű szakirodalomban való tájékozódást nemzeti és nemzetközi szinten. Szükséges lesz a Hungarica nemzetiségi részleg kiépítése a könyvtár keretén belül, de akár külön részlegként is működhet egy meghatározott helyiségben a könyvtáron kívül is. Ennek a részlegnek az lenne a feladata, hogy külön gyűjteményben gyűjtené a muravidéki magyar szerzők műveit, szükséges lenne kiépíteni a muravidéki magyar tudósok adatbázisát. Ennek a részlegnek, mint referensz-részlegnek, külön koncepciója lenne (jó példa rá az olasz nemzetiség részlege Koperban). A Szlavisztikai részleget is létre kell hozni a könyvtár keretein belül - itt kellene kiépíteni Miško Kranjec és Ferdo Godina muravidéki szlovén írók külön gyűjteményét, valamint azon tudósok adatbázisát, akik Lendva Község területén születtek, élnek, tevékenykednek, és általuk is működik a genius loci, vagyis a szülőföldhöz való ragaszkodás tudata. A részleg keretében működne a Lindua multikulturális folyóirat kiadása és szerkesztőségi tevékenysége is. A Helyismereti részleg kiépítése a könyvtár keretein belül szlovén és magyar nyelven - a helyismereti anyagot digitalizálni kell, és ebből egy állandó helyismereti kiállítást létrehozni. Az állandó kiállításhoz katalógust is szükséges készíteni, amely feltálja a Lendva Község területén kiadott könyvtermést. A digitális gyűjteménybe kerülnének be azok a dokumentumok, főleg régi könyvek, mint antikvitások, amelyek Lendváról szólnak. A Lendvai Galéria Múzeummal együtt pedig ki lehetne építeni egy olyan digitális fotógyűjteményt, amely a lendvai és a lendva környéki fotókat tartalmazná. Ki kell építeni a könyvtári menedzsmentet a helyi könyvtárakban, ahol a Lendvai Könyvtár könyvtári tevékenységet végez (Lendva, Dobronak, Turnišče, Črenšovci, Odranci, Kobilje, Velika Polana községek) - így a lendvai központi könyvtár információs hálózatához 12 település fiókkönyvtára tartozik: ebbő 5 kétnyelvű fiókkönyvtár (Dobronak, Göntérháza, Petesháza, Gyertyános, Völgyifalu), 7 település pedig egynyelvű (Hotiza, Kobilje, Velika Polana, Srednja Bistrica, Črenšovci, Odranci, Turnišče) területen helyezkedik el. A szóban forgó 7 község összlakossága 23 660 fo, ebből két községben (Lendván és Dobronakon) él a magyar nemzetiség zöme, összesen 5415 fo. A fiókkönyvtárakat új programok és módszerek által szükséges fejleszteni. Az E-könyvtár részleg arra szolgálna, hogy kiépítse a digitális utakat a brüsszeli Európai Könyvtárhoz (Europeana Library, Brussels). Főleg a szlovén és a magyar helyismereti anyag digitális adatbázisa által lehetnénk még ismertebbek az európai térségben. Ez a részleg gyűjtené az európa uniós anyagot, és fenntartana egy EU-s
