Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)

2. Az Európai Unió a szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárügynek egy új út és lehetőség

14 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje

sokkal nagyobb teret és felelősséggel megadott lehetőségeket kaphat a muravidéki magyar nemzetiség a kibontakozáshoz az Európai Unió térségében. A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak nem működhetnek megfelelő könyvtári stratégia nélkül, jövőjük pedig elsősorban a digitális könyvtári adatbázisok elérhetőségeitől, építésétől és szolgáltatásaik cseréjétől is függ, mindenképpen be kell épülniük a Magyar Elektronikus Könyvtár hálózati rendszerébe. A könyvtári stratégia építené a magyar-magyar kapcsolatokat, és a digitális utak kiépítését is tervszerűbbé tenné. A nemzetiségi könyvtáraknak, mint intézményeknek, a jövőben a pályázatok területén is újabb partnerkapcsolatokat kell létrehozniuk, és hatékonyabbá tenniük a projekt-orientált könyvtári munkát. A nemzetiségi könyvtárak fő célja az egész életen át tartó tanulás feltételeinek fejlesztése, a könyvtár és a kétnyelvű oktatási intézmények közötti együttműködés megalapozását célozná meg. A magyar nyelv oktatását erősíthetné közéleti szinten. Új szolgáltatásokat nyújthatna európai uniós támogatással, pl. a magyar nyelv oktatását megfelelően beszerzett magyar nyelvkönyvek, segédkönyvek és audiovizuális eszközök által, főleg azoknak, akik igénylik, és a nemzetiségi programot bővíteni is lehetne (nem csak olvasásnépszerűsítő író-olvasó találkozók szervezésével). A nemzetiségi könyvtárakon belül létrehozott Hungarica részlegek arra szolgálnának, hogy egy speciális magyar gyűjtemény kerete által mindazokkal a felmerülő problémákkal kapcsolatban, amelyek a magyar nemzetiséget érintik, megpróbáljon a könyvtár a magyar gyűjteményével kielégítően szolgáltatni (nyelvkönyveket, referensz könyveket, nemzetiségi szakirodalmat, jogszabályokat és kisebbségkutatási adatokat, információkat, szakirodalmat stb.), és ez által enyhíteni mindazt a káoszt és hiányt, amely a magyar nemzetiség mindennapjaiban felmerül.

2. 2. Helyzetkép

1989-ben Magyarországon és 1991-ben Szlovéniában új korszak vette kezdetét a magyar és a nemzetiségi könyvtárügy területén. A magyar közösségek maguk mögött hagyták a szocializmus korszakának kisebbségeket sújtó regionális történeteit. A fellélegzés után nagy irányú önszervezés indult be a könyvtárügy területén a Kárpát-medencében, de ha ennek a folyamatnak a kultúrtörténeti vetületeit vesszük figyelembe, akkor a szlovéniai nemzetiségi könyvtárak területén szinte semmilyen változás nem történt, ami a szervezettségüket, a káderpolitikájukat illeti a megelőző évtizedekhez képest, kivéve azt, hogy beindult a kétnyelvű és a nemzetiségi könyvtárak egyetemes informatizálása. A számítógépesítés beindult, de a gyűjteményszervezésük megmaradt a régi sémákban, vagyis a magyar dokumentumok összemosódnak a szlovén gyűjteménnyel úgy, mint régen. A magyar dokumentumokat, vagyis több mint 130 000 egységet nem dolgoznak fel külön magyar adatbázisokban, sem más integrált magyar on-line gyűjteményekben. Tehát maradt a nemzetiségi anyag gyűjteményszervezésében a régi kétnyelvű módszer, amelynek egyébként nincsen magyar módszertana, hogy erősítse az együttélés lehetőségét, és maradjon ezen keretek között. Ugyanúgy, ahogy a kétnyelvű oktatásból is hiányzik az eszmeiség. Sajnos, még mindig tabu téma más módszerekről, esetleges magyar gyűjteményszervezésről és a magyar dokumentumok egységes kezeléséről beszél