Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)

1. A kutatás módszertana

1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA

A kutatásomat 2010. szeptember 1-től 2011. június végéig végeztem azzal a szándékkal, hogy anyagot gyűjtsék a magyarországi könyvtárakról a könyvtári stratégiák területén megjelent szakirodalomból, amelyet a szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiájának megírásához használtam fel. Az anyaggyűjtés során sikerült a szakirodalmat átolvasnom, rendszereznem és kijegyzetelnem, s ezzel is közelebb kerültem a kutatási témám célkitűzéseihez: a szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárügy stratégiájának szakszerű megírásához. Elsősorban bőséges információt gyűjtöttem a stratégiai tervezés fontosabb fogalmairól és szakkifejezéseiről, módszereiről, a stratégiai tervezés előzményeiről és hatóköréről, valamint a tervezés céljairól. A szakirodalom alapján megismertem a stratégiai tervezés elemeit, a jövőkép alapjait, a küldetésnyilatkozat (az átfogó cél) alapkritériumait és a kulcsfontosságú területeket. Behatóbban tanulmányoztam a stratégiai tervezés hasznát, értékelését, készítését és a cselekvési terveket. Megismertem a Total Quality Management teljesítménymérés és értékelés módszereit, a minőségellenőrzés általános elveinek kialakulását, a színvonalmérés (benchmarking) módszereit, valamint a teljesítménymérés előfeltételeit és a teljesítménymutatók kidolgozását a könyvtári menedzsment területén. Megismertem a PGTT felmérést is, amely politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai elemzésként ismert a könyvtárügyben. Szakirodalmat gyűjtöttem a magyarországi könyvtárakban végzett minőségmenedzsmentfelmérésekről és stratégiai tervekről, esettanulmányokról. Ezek is jó például szolgáltak a szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiai tervének megírásához. Szakirodalmat gyűjtöttem a határon túli magyar könyvtárügy területéről is (pl. a vajdasági, a szlovákiai és az erdélyi magyar könyvtárügyről), amelyet szintén felhasználhattam összehasonlításként a stratégiám megírásához, mivel hasonló helyzetben levő könyvtárak könyvtárügyéről van szó. A stratégiai tervek megírásához humán erőforrás menedzsmentet is tanulmányoztam, főleg azokat a vezetési módszereket néztem át, amelyek szükségesek egy jól megírt könyvtári stratégia kivitelezéséhez. Szervezetfejlesztésre és stratégiai vezetésre vonatkozó, valamint a szervezeti hatékonyságra irányuló szakirodalmat is gyűjtöttem. Foglalkoztam a szervezetfejlesztés és a stratégiai vezetés kapcsolatára vonatkozó szakirodalommal, valamint a stratégiai és a kultúra összefüggéseire vonatkozó anyaggal is. Alaposan megismertem a magyar könyvtári terület 2008-2013 közötti időszakára érvényes stratégiai céljait. Tanulmányoztam ennek a stratégiának azt a részét, amely az európai országok (EU) közötti kapcsolatok kiemelten fontos területére vonatkoznak, és amelyek egyben a határon túli magyar települések könyvtáraival kapcsolatos problémák rendezésére is irányulnak.

Tisztában vagyok azzal, hogy egy jó könyvtári stratégia megírása a nemzetiségi terület helyzetképismeretén és alapos elemzésén alapulhat, ezért ezzel összefüggésben tárgyaltam ennek a könyvtárügynek a helyzetképét. A nemzetiségi könyvtárügy stratégiáját, amely egy meghatározott időre szólna, sok-sok tárgyalás, megbeszélés és elemzés után lehetne véglegesíteni, hogy alkalmas legyen a folytonos, dinamikus változásokra az EU-n belül is, és a magyarországi könyvtárüggyel, vala-