Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
Dr. Zágorec-Csuka Judit: Előszó
10 A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje Mit jelent az elit a nemzetiségi könyvtárosok számára a Muravidéken? Szakmai kompetenciájuk és küldetéstudatuk által lehetne könyvtári stratégiát kivitelezni a nemzetiségi könyvtárügyben, hogy gazdagabb jövő elé állhasson a könyvtáros szakma a közeljövőben. A muravidéki magyar kisebbségi elitnek történelmi küldetése, sőt kötelessége, hogy a szlovéniai magyarok helyzetének jobbításán tevékenykedjen. A muravidéki magyar kulturális elitet leginkább „ a muravidékiség ” köti össze. Elsősorban muravidékiként határozzák meg önmagukat, számukra a haza és szülőföld fogalma is a Muravidéket jelenti. A muravidéki kisebbségi kulturális elit nagyobb mértékben beágyazott az állami és hatalmi struktúrákba, és nagymértékben függ a szlovén államtól, illetve a közpénzekből ellátott intézményektől, ám jelentős szakmai és egyéb kapcsolatokat ápol Magyarországgal is. A kisebbségi közösségek megmaradásában a nemzetiségi könyvtárügynek fontos szerepe van, annak ellenére, hogy a határon túli magyar közösségek számbeli aránya, más-más társadalmi és szociokulturális környezete, léthelyzete, sorseseménye esetleg különböző is lehet. Eljött annak az ideje, hogy határon túli politika helyett nemzetpolitika szükséges, ahogy Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozta. De eljött annak is az ideje, hogy a határon túli könyvtárügy helyett magyar nemzetiségi könyvtárügyről beszéljünk, és gondolkozzunk. A Kárpát-medencei magyar kisebbségek (etnikai / kulturális) identitásának - tömbben és szórványban egyaránt - legfontosabb eleme az anyanyelv. A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak magyar nyelven is gyűjtik a dokumentumaikat, amelyeket feldolgoznak, és amelyekből szolgáltatnak. A külső körülmények megváltozásával új dimenziókba került a nemzetiségi könyvtárügy Szlovéniában, ezért más kontextusokba kell, hogy helyeződjön. Ennek tudatában tárja fel a stratégiám a nemzetiségi könyvtárügy problémáit és kihívásait, majd terveket és lehetőségeket ad a problémák megoldására és a kihívások teljesítésére. Koncepciót ad a nemzetiségi könyvtárügy tartalmi megújítására is, valamint szempontokat kínál fel a szlovén és a magyar könyvtárügy összeegyeztetéséhez és partnerségéhez, de szól azokról a többletlehetőségekről is, amelyek a meglevő könyvtári rendszer továbbfejlesztésétől, erkölcsi és anyagi támogatásától függenek. A magyar nemzetiségi könyvtárügy hiányosságainak felismeréséből kiindulva tervszerű programot adtam a szlovéniai nemzetiségi könyvtárügy fejlesztéséhez is. A stratégia kivitelezése elsősorban a nemzetiségi könyvtárosok hatékony munkáján alapszik, mint ahogy Széchenyi István megállapította: jegyen hová behordani az elhagyott tarlókról a veszendő szókincs kalászait. ” A muravidéki nemzetiségi könyvtárak jó helynek bizonyulnak e nemes munkára. Dr. Zágorec-Csuka Judit
