Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
ténelmi körülmények változásait, a kétnyelvű oktatás problémáit és a Maribori Egyetemen folyó hungarológiai kutatásokat. De a kötet mégis azzal sugall optimizmust, hogy felmutatja az itt élő értelmiségiek, írók, költők és képzőművészek alkotó tevékenységét is. 2012-ben jelent meg Rudas Jutka irodalomtörténész tollából a Kulturális intarziák/Kulturne intarzie, Válogatott írások/Izbrani spisi című kétnyelvű tanulmánykötet, amelyet szintén a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület adott ki. A szerző a kötet előszavában fogalmazta meg a következőket: „Munkámban kiinduló fogalmi bázisként a következők szolgáltak: identitás, olvasás, ízlés, hatás, kultúra, valamint a megértés, értelmezés, alkalmazás, nyelv és fordítás.”32 A művet a szintetizáló jellegű gondolkodásmód igénye hatja át a megközelítésmódok sokaságával. A kötetet áthatja a szerző bilingvális világtapasztalatainak a dimenziója is. 7. Nyelvészeti tanulmánykötetek Dr. Varga József 2003-ban nyomtatta ki az MNMI gondozásában A muravidéki személynevek című tanulmánykötetét. Benne a szerző a hivatalos és élő nyelvhasználatban alkalmazott névalakok használatáról szól, amelyet 20 muravidéki településen gyűjtött és dolgozott fel. A tanulmánykötet első része öt nagyobb fejezetre tagolódik: a muravidéki magyar, illetőleg kétnyelvű falvak személynévvizsgálatára, a vezetéknevekre vagy családnevekre, a keresztnevekre vagy utónevekre, a becenevekre vagy becézőnevekre, A Murán inneni két tájegység (Göcsej, Őrség) keresztneveinek összesített adattára ez. A kötet második részében a szerző szintén öt fejezetben elemzi a murán túli falvak magyar ragadványneveit. 2004- ben Budapesten publikálta Varga József a Krúdy Gyula Irodalmi Kör kiadásában Mondjuk, írjuk helyesen hetésiesen? című tanulmánykötetét a muravidéki nyelvhelyességről és nyelvművelésről. 2006-ban jelent meg Szabó Mária Tájszójegyzék — Lendva-vidéki tájszavak szótárszerű gyűjteménye című munkája az MNMI kiadásában, amelyről dr. Kolláth Anna nyelvész a következőt írta a kötet utószavában: »Szabó Mária tájszógyűjteménye nem tájszótár. Tájszójegyzék, amelynek lexikai egységeit a szerző több mint húsz évig gyűjtötte, írta, jegyzetelte, de amelynek életét, változásait már gyermekkorától kezdve, egy életen át következetesen »magyar szívvel« nyomon követte.«33 2008-ban jelent meg Zágorec-Csuka Judit A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében című írása a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadásában, amelyről Székely András Bertalan a következőket írta: Zágorec-Csuka Judit a nyelvszociológiái, pszicholingvisztikai, filozófiai és a szaktu-32Rudaš, Előszó, 10. o. 33Kolláth, A Lendva vidéki tájszójegyzék, Néhány mozaik a (dialektológus) nyelvi lektor szemével, 150-151. o. 75 _
