Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

II. Könyvtörténet

Ács Margit költő-irodalomtörténész a könyv bemutatóján arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a nemzetiségeknek kell legyen sajátos eposzuk. Kiss László a családjáért él, neki, illetve a hozzá hasonló kisembereknek köszönhető, hogy a muravidéki magyarság fennmaradt, tovább él. Ez akkor is igaz, ha a főhős erkölcsisége nem öröklődött tovább, mert őt is lesújtotta a trianoni trauma. A regény megörökíti a muravidéki magyar falvak mikrovilágát is. Ez a családregény feleletet ad arra, hogy “Kik voltunk? Kik vagyunk?”. A trianoni trauma a Muravidéken nagyobb volt, mint pl. az azelőtt önálló Erdélyben, hiszen erre a Muravidéken nem építhettek. Göncz László családregénye a Mura menti irodalom legnemesebb hagyományainak a folytatója.”29 2011-ben jelent meg Göncz László Kálvária című történelmi regénye, amelyet az irodalomtörténet a muravidéki magyar és nem magyar mártírok regényének tart. A történelmi valóságnak megfelelően szól a második világháború tragikus időszakáról, a hatalomváltások, a változó politikai erők és helyi hatalmi tényezők, a partizánok szélsőséges, főképpen kommunista csoportjai és a nyilasok okozta megpróbáltatások között is emberként megmaradni akaró magyar közösség szenvedéséről, pusztulásáról. A regény főszereplői Varga Péter és Klein Berta, akik egy meg nem engedett szerelmi történetet bontakoztatnak ki, valamint Dávid plébános, aki tragikus életével megmutatta egy új, egy jobb világ születésének a lehetőségét.

Varga Józsefnek A lendvai vár kapitánya című regénye 2001-ben jelent meg, Orbán Péter készített hozzá illusztrációkat. A szerző 70. születésnapja alkalmából egy kellemes történelmi regénnyel lepte meg olvasóit. A számos hetési és Lendva-vidéki néprajzi és történeti értéket megörökítő munka a Mura mentén élő magyar közösség önazonosságának újabb, szépirodalmi dokumentuma. 2001-ben jelent meg Varga József Létforgá(c)sok című prózai műve, amelyet a muravidéki magyarságnak ajánlott. 2005-ben jelent meg Tudatformáló idő című naplóregénye, amelyben az író a Trianon után keletkezett viszályok, igaz emberhez nem méltó magatartások, szellemi és fizikai atrocitások, valamint lelki sérelmek történetét mutatja be. A múlt század ötvenes éveitől kezdve három évtized leforgását szem előtt tartva írta le, főleg az elszigetelt muravidéki magyarság sorsát elemezve a szlovén-magyar határsávban. A könyvet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület adta ki.

2010-ben jelent meg Gábor Zoltán Keserédes emlékek című emlékirat-kötete, amelyben emléket állít szülővárosának, Lendvának, ahonnét elindult a világba, Budapestre, Zágrábba, majd Párizsba, majd visszatérve megalkotja a lendvai tör-29'Zágorec-Csuka, Az irodalmi önszerveződés, Szépirodalom, 50. o.

73