Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

I. Könyvtártörténet

6. Összegzés - lehetséges megoldások

A kétnyelvű iskolai könyvtáraknak a nemzetiségi területen Szlovéniában, a Muravidéken fontos összekötő szerepük van a kétnyelvű iskolarendszeren belül megnyilvánuló oktató-nevelő munkában. A kétnyelvű iskolai könyvtárak a szlovén tanulók mellett a magyar ajkú tanulóknak is nyújtják a szolgáltatásaikat. Az összes tanulónak csak kb. egyharmada magyar anyanyelvű tanuló. Ennek az oktatásnak a keretében valósul meg a tanulók, a tanárok és a könyvtárosok közt folyó kultúraközi párbeszéd. El kell fogadniuk a másik nemzet kulturális, nyelvi és viselkedési másságát. Jacques Delores víziója alapján, amely a 21. századra vonatkozik, a következőket mondhatnánk: „Meg kell tanulnunk dolgozni, létezni és együtt élni.” Ez érvényes a kétnyelvű iskolai könyvtárak könyvtárosaira és stratégiájára is. Ha a kétnyelvű könyvtárak nem integrálódnak az európai térségben, még jobban el fognak magányosodni. Az Európai Unió a tudás társadalmára épít, és ez által új perspektívákat teremt és nyit meg. A muravidéki magyarság a könyvei és a könyvtárai által lett az ami, őrzi a nyelvét, kultúráját, pótolja azokat a hiányosságokat, amelyekkel szembe kell néznie. Célul tűzi ki az asszimiláció által is csökkent muravidéki magyarok létszámának az egyensúlyban tartását, kezelhetőségét, és azt a gazdasági válság és recesszió okozta közömbösség elkerülését, amely a muravidéki magyarokat is sújtja. Hogy életünk meghatározó élménye legyen a többnyelvű, de magyar karakterű nemzetiségi könyvtárak sikeressége egy kialakulóban levő polgári multikulturális világban. A nemzetiségi könyvtárosokban épüljön ki a magyar kisebbségi lét vállalása, a szociális érzékenység, a felelősségtudat és a szolgálatkészség. Lennénk-e azok, amik vagyunk, a muravidéki kétnyelvű könyvtáraink nélkül?

A szakmától nem megy el csak úgy az ember kedve, még akkor sem, ha emberileg negatív élmények érik. Ráadásul azon kevés szerencsések közé tartozom, akinek a hobbija és a munkája ugyanaz. Van koncepcióm, és ötleteim is vannak. Tizenegy éve vagyok a muravidéki nemzetiségi könyvtárügyben, s eljött a megújulás ideje, amire mindig szükség van. Meg kell tartani mindazt, ami jó, de egyben új dolgokat, módszereket, ötleteket is kell behozni. Ezért úgy vélem, a muravidéki nemzetiségi politikának nem azt kellett eldönteni, hogy ki a jobb, ismertebb szakember, hanem azt, hogy melyik az az irány a nemzetiségi könyvtárügy számára, amit a jövőben megvalósítandónak, követendőnek tartanak. Az emberek többsége azonban kombinál, összeesküvés-elméleteket gyárt, anélkül, hogy utánanézne a tényeknek. Aki szereti azt, amit csinál, akkor is azt fogja csinálni, ha keveset fizetnek neki, és tudomásul veszi, hogy ebből sosem lesz gazdag. Sajnos ez így alakult, a megbecsülésük sosem volt az élvonalba sorolható, pedig fantasztikus szakemberek

44