Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
I. Könyvtártörténet
az évi költségvetésből támogatta a könyvtár tevékenységét. Az 1957 évi községi ünnep alkalmával rövid írást olvashattunk a Pomurski Vestnik című hetilapban a kulturális tevékenység eredményeiről. A cikk írója megemlíti, hogy Lendván működik a központi népkönyvtár, amelynek mintegy 8000 szlovén és magyar könyve van. Az eredményesebb tevékenységet helyszűke akadályozza. Nagy szükség lenne egy megfelelő olvasóteremre.14 A könyvtár helyzete 1958 végére már igen válságos lett. Az Erményi család felmondta a további bérletet, és a könyvtárnak el kellett volna költöznie a helyiségből, de az akkori község vezetősége több hónapon át nem tudott más helyet biztosítani. A Pomurski Vestnik hetilap 1959-ben azt írja, hogy eljött a lendvai népkönyvtárnak az utolsó órája. A cikk írója azt állapítja meg, hogy a lendvaiak kedvelik a jó könyveket, ezért szeretnek a könyvtárba járni. Úgy látszik, hogy nem sokáig járhatnak, mert hamarosan „üt az utolsó órája” a könyvtárnak. Helyiség hiányában a helyzete állandóan rosszabbodik. Régi kívánságuk a lendvai olvasóknak, hogy a könyvtár olyan helyiségeket kapjon, ahol lesz olvasóterem is. Hosszabb huzavona, halasztgatás után az illetékesek megoldották a problémát. A könyvtár 1959 vége felé Vájsz László házába költözött a Partizán utca (ma Fő utca) 17. számú házba, egy mindössze 4x5 méteres helyiségbe. Olvasóterem nem volt, így a lendvaiak óhaja nem valósult meg. A Kommunista Szövetség Muraszombati Járási Bizottságának beszámolója szerint az 1959-es évben a könyvtári tevékenység az elmúlt két évben stagnált. E beszámoló megemlíti azt is, hogy a kétnyelvű (lendvai) könyvtárnak összesen 7000 szlovén-magyar könyve van.15 8. Összegzés Lendva 820 éves múltjának egyik sikertörténete a magyar egyesületek könyvtárainak az alapítása és működése volt, amely a 19. század végétől a 20. század közepéig volt jellemző. A lendvai Polgári Olvasóegylet 1871-ben kezdett el tevékenykedni Kiss Béla vezetésével. Az olvasóegyletnek a Korona szállóban volt székhelye, és ott működött a könyvtára is. Az alsólendvai Ipari Olvasókörnek is volt könyvtára, amely 1901-től 1912-ig működött, és az első világháború idején szűnt meg végleg. Balkányi Ernő papírkereskedésében kölcsönkönyvtárat is működtetett 1899-től az első világháborúig. Az ingyenes népkönyvtárat 1910-ben alapították Lendván a polgári fiúiskola helyiségében Kiss Dénes iskolaigazgató ^Poročilo okrajnega komiteja ZKS Murska Sobota za konferenco 1960. A Kommunista Szövetség mraszombati járási bizottságának beszámolója a konferencián 1960-ban. Pmurski Vestnik, 1957., 24. száma. Podatek iz Zavoda za statistiko RS Slovenije. A Szlovén Szocialista Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai. 1 '’Podatek iz Zavoda za statistiko RS Slovenije. A Szlovén Szocialista Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai. 34
