Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről

— A kötet megszerkesztését követően milyen eredményeket mutatott fel az interjúk leírása, elemzése?

— Az interjúkban olvasható tartalom, történészszemmel nézve, a 20. század Mura menti eseményeinek a feldolgozásánál kerül „felhasználásra”. Másrészt, ahogy már többen visszajeleztek, egy-egy írás önállóan is olvasható, és mindenki számára segít eligazodni az elmúlt évtizedek ma már nem mindig egyértelmű labirintusaiban. A különböző írásokat nekem nem tisztem elemezni, én legfeljebb csak a hasonlóságokat és a jelentős eltéréseket tudom ezekből összegezni. Éppen ezek jelentik azt az „értéket”, ami egy kor történelmének a bemutatásánál felhasználható.

— Milyen történelmi korszakot ölel fel a mii, és a kötetét belsőleg hogyan osztotta fel tematikusán fejezetekre?

— A könyvbe olyan írások kerültek, amelyekben a legtöbb szó a két világháború közötti korszakról, magáról a II. világháborúról, az egypártrendszer kialakulásáról, az ún. vasfüggöny időszakáról, a meghurcolásokról, a kisebbségi létről esik. A „fejezetekre bontást” részben tájegységek szerint végeztük (Hetés, Őrség, Lendva-vidék, Kerka mente), valamint három „tematikus” csoportot alkottunk. Az „Európai horizont” keretébe néhány olyan írás került, amelyben az interjúalany élete, munkássága, szenvedése vagy mondandója valamennyire túlmutat a Mura mentén. A „pedagógussorsokban” a muravidéki magyarság második világháború utáni oktatásának néhány sajátos mozzanatát, valamint fontosabb jellemzőit próbáljuk „megvilágítani”. A Márai idézet kölcsönvételével alkotott cím után („Magyar voltál, azért!”) pedig a muravidéki magyarok 1945-ben történt meghurcolásáról adunk ízelítőt. E belső differenciálódás ellenére a kötetben valamennyi írás „egyenrangú”, számomra egyformán kedves.

184

dr. Göncz László