Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről

— Mi a koncepciója a szakmai monográfiának? — A könyv és a kiállítás szakszövege, mint ezidáig mindegyiké, magyar nyelven íródott, majd ez került fordításra szlovénra. Ez gyakorlatilag olyan, mintha két könyvet írna párhuzamosan az ember, kétszer annyi energia, kétszer annyi idő és dupla lélek kell hozzá. A könyv alapkoncepciója az volt, hogy keresztmetszetet adjon a szlovéniai magyarság szakrális örökségéről és vallásos életéről időben és térben, tehát áttekintő jellegű legyen, de egyben minden jelentős részletet érint­sen, úgy a történelmi egyházak szerepét, mint a népi vallásoság örökségét, úgy a reformáció helyi kulturális hozadékait, mint a modern szakrális művészetet vi­dékünkön. A szlovéniai magyarságról szóló szakrális monográfia főbb fejezetei: Történelmi egyházak a szlovéniai magyarság területén; Szent helyek a Lendva-vi­­déken és a nemzetiségi területen; Az emberélet szentsége: születés, házasságkö­tés, halál; Szent emberek a Lendva-vidéken; Szent tárgyak az otthonokban; A húsvéti ünnepkör; A karácsonyi ünnepkör; Lendva-vidék és a nemzetiségi terület épített szakrális öröksége. Mint szerzőpáros 1998 óta végzünk közös néprajzi és honismereti gyűjtőmunkát a Muravidéken. A vallásosság a kezdetek óta közös ér­deklődési csomópontnak számított, különös figyelmet pedig a népi vallásosságra igyekeztünk fordítani. A szegedi Bálint Sándort, a magyar vallási néprajzi kutatá­sok atyját tekintve példaképünknek kutattuk a népi vallásosságot a Muravidéken. Előbb a katolikus, majd később a protestáns egyházak kutatása felé fordult az érdeklődésünk. A monográfia nem csak rengeteg adattal, hanem több mint 220, zömében saját fényképpel ismerteti minden szlovéniai magyar település szakrális örökségét. A szakrális kiállításunk és a könyvünk mögött mintegy 20 év terep­munka, fotózás, adatgyűjtés és több előtanulmány rejlik. — Hogyan oszlik meg két tudós között a munka? — A szlovéniai magyarság kulturális örökségének kutatásában sokkal több a fel­kutatandó, mint a felkutatott érték, így szinte magától találnak meg bennünket a feladatok. Amikor valamelyik értékünknek a bemutatása aktuálissá válik, csak összenézünk és máris eldöntjük, hogy vállaljuk a kutatását vagy sem. Számomra elfogadhatatlan, hogy a szlovéniai magyarságnak még ma sincs intézményesített örökségvédelmi intézménye, tudományos kutatóintézete. Érdekes momentum, hogy ezen hiátus a meghatalmazotti rendszerű önkormányzati nemzetiségi kö­zösségünk szoftverprogramjának alkotó eleme mindmáig. Mivel tehát a közös­ségünknek nincs szisztematikus tudományos kutatási stratégiája, legtöbbször ad hoc feladatok jelöltettnek ki, amelyeket vállalunk vagy sem. A saját kedvenc ku­178

Next

/
Thumbnails
Contents